Barbara Matejčić, a BIRN munkaatársa kapta az European Press Prize, vagyis az Európai Újságírói Díj különdíját a Širokokutni kadar smrti című oknyomozó munkájáért, amely a bosznia-hercegovinai háború egyik legismertebb és legvitatottabb fényképének történetét vizsgálja. Az elismerést 2026 júniusában, Lisszabonban jelentették be. – közli a bhnovinari.ba.
A Novosti, a BIRN felületein megjelent és a Sajtószabadság Alapítvány oldala által is átvett megjelent díjnyertes kutatás azoknak a fényképeknek a keletkezési körülményeit tárja fel, amelyek Husein Kršo és Hajrudin Muzurović civilek 1992-es brčkói kivégzését örökítették meg. A felvételeket Bojan Stojanović belgrádi fotóriporter készítette, és azok 1993-ban elnyerték a tekintélyes World Press Photo-díjat. A képek évtizedeken át a Bosznia-hercegovinai háborús tudósítások egyik szimbólumának számítottak, ugyanakkor mindig is súlyos etikai kérdéseket vetettek fel.
Az Európai Újságírói Díj indoklása szerint Matejčić közel három évtized után olyan kérdéseket tett fel, amelyekre addig nem született kielégítő válasz. Hogyan tudta a fotós közvetlen közelről dokumentálni magát a gyilkosságot? Miért engedte ezt meg neki az elkövető? Befolyásolta-e bármilyen módon a kamera jelenléte azt az eseményt, amelyet a felvétel rögzített? A kutatás éppen ezekre a kényes, a háborús fotográfia etikai határait érintő kérdésekre keresett választ.
Matejčić a munkája során csaknem harminc emberrel készített interjút. Megszólaltatta magát a fotóst, a bűncselekmény elkövetőjét, az áldozatok családtagjait, a Reuters egykori szerkesztőit, valamint az 1993-as World Press Photo zsűrijének tagjait is. Emellett bírósági dokumentumokat, háborús bűnökkel kapcsolatos iratokat és az elmúlt három évtizedben keletkezett archív anyagokat is elemzett.
A mostani európai elismerés mindössze egy hónappal azután érkezett, hogy a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS), valamint a BH Novinari Egyesület hivatalos kéréssel fordult a World Press Photo Alapítványhoz. A két szervezet azt kérte, hogy vonják vissza a Bojan Stojanovićnak odaítélt díjat, és kérjenek hivatalosan bocsánatot Husein Kršo és Hajrudin Muzurović családjától. A kezdeményezés alapját azok az újonnan feltárt információk adják, amelyek a felvételek elkészítésének körülményeivel kapcsolatban merültek fel, és amelyek súlyos szakmai, valamint etikai kérdéseket vetnek fel.
A NUNS és a BH Novinari szerint az új tények szükségessé teszik mindazok szakmai és erkölcsi felelősségének újbóli vizsgálatát, akik részt vettek a háborús bűncselekményeket dokumentáló képek elkészítésében, terjesztésében és díjazásában. A kérdés nemcsak egyetlen fotós vagy egyetlen díj történetéről szól, hanem arról is, hol húzódnak a határok a dokumentálás, a tanúságtétel, a sajtóetika és az emberi méltóság tisztelete között.
Az European Press Prize különdíja nemzetközi szinten is megerősítette Matejčić kutatásának jelentőségét. A munka hozzájárul a háborús bűnök, a médiaműködés felelőssége és a háborús fotográfia etikai dilemmáinak mélyebb megértéséhez. A zsűri szerint az idei díjazott munkák a kitartó, felelősségteljes újságírás példái. Megkérdőjelezik a hivatalos narratívákat, feltárják az elhallgatott tényeket, és hosszú távú társadalmi jelentőségű ügyekről indítanak közvitát.
Barbara Matejčić mellett más jelentős újságírói munkákat is elismertek az idei European Press Prize keretében. Maud Effting és Willem Feenstra, a De Volkskrant holland újságírói, kiemelkedő tudósításért kaptak díjat a gázai gyerekek sebesüléseiről szóló munkájukért. A spanyol Civio oknyomozó csapata innovációs díjat nyert a melanoma felismerésére használt algoritmusokról készített kutatásáért. Az ír Michael O’Farrell oknyomozó újságírói díjat kapott a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélések eltussolásának éveken át tartó feltárásáért. Díjazták továbbá a Solomon, a Republik és a WAV Recherchekollektiv nemzetközi újságírócsapatát a migránsokról és menekültekről szóló riportjaikért, valamint Kerstin Kohlenberget, a DIE ZEIT német újságíróját, aki a németországi szélsőjobb előretöréséről készített elemzéséért kapott elismerést.
A szervezők bejelentették, hogy az European Press Prize következő pályázati ciklusa 2026 őszén nyílik meg. Az idei díjazottak mindegyike 10 ezer eurós támogatásban részesül, amelyet saját újságírói projektje megvalósítására fordíthat.
