Az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) a magyarországi tagszervezeteivel: a Magyar Újságírók Országos Szövetségével (MÚOSZ), valamint a Sajtószakszervezettel (HPU) karöltve elítélte azokat a lépéseket, amelyek a Népszava nyomtatott kiadásának megszűnéséhez vezettek. A közlemény szerint a Népszava Magyarország legnagyobb országos politikai napilapja, egyben az utolsó olyan liberális, szociáldemokrata irányultságú politikai napilap, amely még nyomtatásban is megjelent az országban.
Mint ahogyan korábban oldalunkon is beszámoltunk róla, a Fideszhez közel álló médiavállalatként számon tartott Mediaworks, valamint az ugyanahhoz a cégcsoporthoz tartozó Medialog–DMHM logisztikai társaság minap váratlanul bejelentette, hogy azonnali hatállyal felmondja a Népszava kiadójával kötött nyomdai és terjesztési szerződését. A megállapodás több mint tíz éven át volt érvényben, ezért a döntés különösen súlyos következményekkel jár a lap számára. A szerződés azonnali felmondásának indokaként az jelent meg, hogy a Népszava kiadója egy év alatt több százmillió forintos tartozást halmozott fel.
A HPU álláspontja szerint a kialakult helyzetért elsősorban az előző kormányt terheli felelősség, amely jogi kötelezettségeivel ellentétben nem akadályozta meg, hanem tevékenyen elősegítette a napilapnyomtatás és a terjesztési piac monopolizálását, majd annak Fidesz-közeli szereplők kezébe kerülését. A szervezet értékelése szerint ez a piaci koncentráció olyan kiszolgáltatott helyzetet teremtett, amelyben egy politikailag független vagy ellenzéki hangvételű lap működése könnyen ellehetetleníthető.
Az EFJ és magyarországi tagszervezetei ezért arra szólították fel az érintett feleket – köztük a magyar hatóságokat, az Európai Unió illetékes szerveit, a Népszava tulajdonosát, valamint a Mediaworks vezetőit –, hogy az alkalmazottak képviselőivel egyeztetve tegyenek meg mindent a napilap nyomtatott kiadásának mielőbbi helyreállításáért. A szervezetek szerint a Népszava megjelenésének biztosítása nem csupán egy szerkesztőség vagy egy kiadó ügye, hanem a médiapluralizmus, valamint az állampolgárok tájékozódáshoz való jogának védelme szempontjából is alapvető jelentőségű.
Ricardo Gutiérrez, az EFJ főtitkára arra emlékeztetett, hogy az Európai médiaszabadság-rendelet, az EMFA rendelkezései 2025. augusztus 8-án léptek hatályba. Ennek alapján az EFJ azt kéri az Európai Médiaszolgáltatási Testülettől, vagyis az Európai Unió médiaszabályozó szervétől, hogy sürgősen foglalkozzon az üggyel, mivel az súlyos veszélyt jelent a magyarországi médiapluralizmusra. Gutiérrez hangsúlyozta: nemcsak az iparági szereplőknek, hanem a magyar kormánynak és az Európai Uniónak is segítenie kell abban, hogy a Népszava olyan megoldásokat találjon, amelyek lehetővé teszik a lap fennmaradását nyomtatott és online formában egyaránt.
A Népszava története különösen jelentős a magyar sajtótörténetben. A lapot 1873-ban alapították Budapesten, és 1948-ig a Magyarországi Szociáldemokrata Párt hivatalos lapjaként működött. A rendszerváltás után, 1990-ben privatizálták, jelenlegi tulajdonosa pedig Leisztinger Tamás magyar vállalkozó.
Az EFJ közleménye szerint a Népszava nyomtatott kiadásának megszűnése nem elszigetelt gazdasági ügyként értelmezendő, hanem egy olyan médiakörnyezet következményeként, amelyben a nyomdai kapacitások és a terjesztés erősen koncentrált, politikailag befolyásolt szereplők kezében összpontosulnak. A szervezet ezért az ügyet a magyarországi sajtószabadság és médiapluralizmus újabb próbatételeként értékeli.