Aleksandra Godfroid, az N1 újságírója, korábbi oroszországi tudósítója szerint az orosz állami médiumok eltávolították azokat a korábbi híreket annak a 28 éves laboratóriumi dolgozónak a haláláról, aki az irkutszki pestiskutató intézetben dolgozott. Darja Sipilova néhány nap alatt hunyt el, ám nem erősítették meg, hogy tüdőpestis okozta a halálát
Godfroid szerint kevés az ellenőrizhető információ a laboratóriumi dolgozó haláláról. Az újságírónő az N1 műsorában elmondta, hogy miközben a hatóságok igyekeznek megnyugtatni a közvéleményt, több egészségügyi intézmény működését korlátozták. A beszámolója szerint négy kórházat lezártak, egy szülészeten és egy mentális egészségügyi intézetben további intézkedéseket vezettek be. A kutatóintézet mintegy kétszáz munkatársát napokig karanténban tartották, nem mehettek haza, és rendszeresen mintát vettek tőlük.
Az újságíró szerint ezek a lépések, valamint a „sajátos járványügyi helyzetre” utaló hivatalos nyilatkozatok arra utalnak, hogy rendkívüli esemény történt. Önmagukban azonban nem bizonyítják a pestis jelenlétét. Azt sem erősítették meg, hogy Sipilova kontaktjai közül bárki megbetegedett volna.
Godfroid különösen figyelemre méltónak nevezte a kezdeti tudósítások eltűnését. Állítása szerint az állami médiumok egy-két napon belül törölték a tüdőpestis okozta halálesetről szóló híreket, amelyeknek csak internetes gyorsítótárakban maradt nyomuk. Mint mondta, a hatóságok azóta elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy nincs pestis, illetve ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet.
A korábbi tudósító ezt az orosz hatósági kommunikáció régi gyakorlatával hozta összefüggésbe. Értékelése szerint már a háború előtt is gyakran visszatartották vagy csak részletekben közölték azokat az információkat, amelyek nyugtalanságot kelthettek, illetve a hatóságok mulasztásaira utalhattak. A háború és az információs küzdelem szerinte tovább erősíti ezt a törekvést.
A halálos megbetegedés eredete egyelőre ugyancsak tisztázatlan. Godfroid szerint felmerült a Bajkál-tó környéki terepmunka során történt fertőződés, valamint egy laboratóriumi baleset lehetősége is, de egyik változatot sem igazolták.
Az újságírónő történelmi párhuzamként az 1979-es szverdlovszki, a mai Jekatyerinburg területén történt lépfenejárványt idézte fel. Elmondása szerint egy biológiai fegyverekkel foglalkozó létesítményből jutott ki a kórokozó, és hivatalosan 64 ember halt meg. A korabeli tájékoztatás azonban fertőzött hús fogyasztásával magyarázta a megbetegedéseket; a laboratóriumi eredetről csak jóval később beszéltek nyíltan.
Az irkutszki eset körüli információhiány Godfroid szerint indokolja a kérdések feltevését, de a rendelkezésre álló adatok alapján továbbra sem állítható bizonyossággal, hogy a fiatal laboratóriumi dolgozó pestisben halt meg.