A bosznia-hercegovinai sajtó egy része továbbra is szenzációként tálalja a nők elleni erőszakot, miközben kevés figyelmet fordít a társadalmi háttérre, a megelőzésre és a segítségkérés lehetőségeire – állapította meg egy tizenhat médium ötven augusztusi cikkét vizsgáló elemzés. А Media.ba írása szerint bár az áldozatok személyazonosságának védelmében kedvező gyakorlatokat is azonosítottak, számos beszámolóban a bántalmazás szükségtelen részletei és a hatásvadász megfogalmazások kerültek előtérbe.
A vizsgálat a szarajevói Mediacentar és a Kvinna till Kvinna Alapítvány által koordinált, a nemi alapú erőszak elleni fellépést segítő kezdeményezés keretében készült. Közszolgálati, kereskedelmi és bulvármédiumok, valamint anonim portálok tartalmait elemezték tizenhárom szempont alapján. Egyebek mellett az áldozatok azonosíthatóságát, a felelősség áthárítását, a szenzációhajhászást, a képhasználatot és a cikkek ismeretterjesztő szerepét vizsgálták.
Az elemzés kiindulópontja Nizama Hećimović meggyilkolásának harmadik évfordulója volt. A 2023. augusztus 11-én elkövetett, az Instagramon élőben közvetített bűncselekmény országszerte tiltakozásokat váltott ki, és jogszabály-módosításokat sürgetett. Az azóta eltelt három évben az elemzés szerint további húsz nőt öltek meg Bosznia-Hercegovinában. A vizsgált médiumokban mégis csupán mintegy tíz cikk emlékezett meg az évfordulóról, és ezek többsége sem használta fel az alkalmat a veszélyjelek, a segítségkérési lehetőségek vagy az intézményi felelősség bemutatására.
A beszámolók jellemzően elszigetelt bűnesetként kezelték a nők elleni erőszakot. Az ötven írás közül tizenkilenc olyan részleteket közölt a bántalmazásról, amelyek nem szolgálták a közérdeket, viszont árthattak az áldozatoknak. Tizenhat cikk címében vagy ajánlójában találtak a vizsgálat szakmai szempontjaival ellentétes elemeket, például hatásvadász kifejezéseket vagy az erőszak szükségtelen részletezését.
Kedvező eredmény, hogy huszonkilenc cikkben nem fedték fel az áldozat személyazonosságát. A név elhallgatása azonban önmagában nem jelent teljes védelmet. Egy Živinica környéki támadásról szóló tudósításokban az életkor, a monogram, a munkahely, a helyszín, a párkapcsolati adatok és a támadó kiléte együttesen lehetővé tehették, hogy a helyi közösség felismerje a bántalmazott nőt.
Kifejezett áldozathibáztatást mindössze egy cikkben azonosítottak, az erőszak jelentőségének kisebbítése azonban más formákban is megjelent. Egy halálos fenyegetésekről szóló beszámoló például „szerelmi vallomásként” írta le, hogy a gyanúsított a távoltartási és kapcsolatfelvételi tilalom ellenére felkereste a sértettet. Egy ismert énekesről közölt írásban pedig a szexuális kalandok és szórakoztatóipari történetek szorították háttérbe a korábbi partnere elleni erőszak ügyét.
Az elemzés pozitív példákat is kiemelt: tizenkilenc cikk jogszabályi magyarázatokkal, adatokkal vagy a segítségkérés bemutatásával hozzájárult az olvasók tájékozottságához. Több médium átvette a FENA hírügynökség anyagát az Aldina Jahić meggyilkolása miatt indult mostari perről. A tudósítás szakértők bevonásával ismertette a Bosznia-hercegovinai Föderáció büntetőjogi rendelkezését, amely önálló bűncselekményként határozza meg a nemi alapú nőgyilkosságot, vagyis a femicídiumot.
Hasznosnak ítélték a nőgyilkosságok áldozatainak emléket állító mostari tér kezdeményezéséről, valamint az erőszak bejelentésére szolgáló alkalmazásról szóló írásokat is. Utóbbiak egy része használati útmutatót és segítségkéréshez szükséges elérhetőségeket közölt, bár az alkalmazást működtető szervezet hátterét nem vizsgálta.
A szerzők szerint a sajtónak az erőszak társadalmi összefüggéseit, a védelem lehetőségeit és az illetékes intézmények felelősségét kellene előtérbe helyeznie. Fontos a büntetőeljárások követése az ítéletig, a bíróságon megállapított tények pontos ismertetése és az áldozatok magánéletének védelme. A szakmai ajánlások szerint minden ilyen cikk végén fel kellene tüntetni a segélyvonalak, a rendőrség vagy az áldozatokat támogató szervezetek elérhetőségét.