Az év eleje óta legalább 1193 alkalommal váltak állami tisztségviselők és hatalmi szereplők verbális támadásainak célpontjává a kritikus újságírók és médiumok Szerbiában – közölte Milijana Trifković, a Slavko Ćuruvija Alapítvány jogásza a Partneri Srbija szólásszabadsággal foglalkozó konferenciáján. Szerinte a mindennapos sértegetés, becsmérlés és megfélemlítés veszélyes üzenetet küld a lehetséges támadóknak, valamint a védelmet biztosítani hivatott intézményeknek is. – írja a Cenzolovka.rs
Az alapítvány bírósági jogvédelemről készített negyedik jelentését ismertetve rámutatott, hogy a hatóságok egyes támadásokat elszigetelt esetként kezelnek, figyelmen kívül hagyva az újságírók rendszeres célba vételét és a történtek munkájukkal való összefüggését. Pedig az újságírás közjó, ezért a sajtómunkások elleni támadások a polgárok tájékozódáshoz való jogát is sértik.
Példaként említette azt az újságírót, akitől a Szerb Haladó Párt rendezvényén egy biztonsági őr elvette a telefonját, és csak az esemény végén adta vissza. Az ügyészség idegen tárgy ideiglenes elvételeként értékelte az esetet, és elutasította a feljelentést. Nem vette figyelembe, hogy a telefon az újságíró számára munkaeszköz, elvételével pedig megakadályozták a tudósítást.

Trifković szerint Szerbiában gyakorlatilag nincs olyan ügy, amely az elejétől a végéig a hatékony újságíró-védelmet példázná. Az elmarasztaló ítéletekre is éveket kell várni, a rendőrség és az ügyészség együttműködése pedig gyakran akadozik. Előfordul, hogy hónapokig nem továbbítják a térfigyelő kamerák felvételeit. Mivel a támadások gyanúsítottjai között egyre több rendőr szerepel, felmerül az aggodalom, hogy a késlekedés nem véletlen – fogalmazott.
A büntetlenség legsúlyosabb példájaként Slavko Ćuruvija meggyilkolásának ügyét említette. A vádlottakat jogerősen felmentették, és bár a Legfelsőbb Bíróság később a javukra elkövetett súlyos eljárási szabálysértéseket állapított meg, az ítélet eljárásjogi korlátok miatt nem változtatható meg. Az áldozat lányának alkotmányjogi panaszáról még nincs döntés, a bírák elleni fegyelmi bejelentések ügyében pedig több mint nyolc hónapja nincs előrelépés.

Milena Vasić, a YUCOM emberi jogi jogászbizottság ügyvédje kihangsúlyozta, hogy már maga az eljárás is elrettentheti a polgárokat a közéleti szerepvállalástól, különösen, ha politikai és médiakampány kíséri. Bár vannak körültekintő bírói döntések, a tágabb összefüggések mérlegelése szerinte továbbra is az egyes bírák lelkiismeretességén múlik.
Tijana Blagojev médiakutató az online gyűlöletbeszéd elleni fellépés hiányosságairól beszélt. Kiemelte: Szerbiában a digitális platformok szabályozatlanok, és sok gyűlöletkeltő megnyilvánulás a hatalom képviselőitől származik. A nagy platformok tartalommoderálása nem eléggé kezdeményező és átlátható; országonkénti adatok híján pedig nehéz megítélni, mennyire értik a helyi nyelvet és társadalmi környezetet.