Bosznia-Hercegovina több térségében 2021 és 2025 között legalább 203 személyt sújtottak szabálysértési bírsággal közösségi oldalakon vagy internetes portálokon közzétett bejegyzések, illetve hozzászólások miatt – derül ki a Bosznia és Hercegovinai Újságíró Egyesület (BH Novinari) legfrissebb elemzéséből. A szervezet szerint az eltérő helyi szabályozás komoly kérdéseket vet fel a véleménynyilvánítás szabadsága és a polgárok jogegyenlősége szempontjából.
A Bosznia-Hercegovina online terének helyi szabályozása: a közrend védelme és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása között című tanulmány adatai szerint az Una–Sana, a Posavina, a Nyugat-hercegovinai és a 10-es számú kantonban, valamint Kakanj községben szabtak ki ilyen büntetéseket. A 203-as szám vélhetően nem végleges, mert egyes kantonok nem vezetnek külön nyilvántartást az interneten elkövetett szabálysértésekről, mások pedig nem adták át a kért adatokat.

Mirna Stanković Luković, az elemzés szerzője arra figyelmeztetett, hogy Bosznia-Hercegovina polgárai jelenleg nem azonos szintű jogi védelemben részesülnek. Ugyanazért a Facebook-bejegyzésért például Bugojnóban, Široki Brijegben vagy Tomislavgradban büntetés járhat, míg Szarajevóban vagy Zenicában nem feltétlenül szankcionálják ezeket. Stanković Luković szerint elfogadhatatlan jogi különbségeket teremt az ország lakosai között.
A szerző külön problémának nevezte, hogy a helyi szabályozások alkalmazásával sokszor figyelmen kívül maradhat az az európai joggyakorlatban elfogadott elv, amely szerint a közszereplőknek és közhivatalnokoknak nagyobb mértékben kell eltűrniük a bírálatot. Kihangsúlyozta, hogy a polgárok online erőszakkal szembeni védelme és a szólásszabadság megőrzése nem egymást kizáró cél, a szabályoknak azonban pontosan meg kell határozniuk a jogsértés elemeit, az elkövető szándékát, a következményeket és a bizonyítás feltételeit.

Jasminka Džumhur bosznia-hercegovinai emberi jogi ombudsman szerint alapvető jogi kérdés, hogy a közrendre és köznyugalomra vonatkozó jogszabályok alapján az internet egyáltalán kezelhető-e „közterületként”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kommunikáció szabályozása állami hatáskör, nem pedig az entitásoké, kantonoké vagy önkormányzatoké. Az országos szintű egységes szabályozás hiánya azonban ahhoz vezetett, hogy alacsonyabb szintű hatóságok olyan területen alkottak előírásokat, amelynek szabályozási jogosultsága vitatható.

Borka Rudić, a BH Novinari főtitkára felidézte azt az egy évvel ezelőtti kakanji esetet is, amikor a Facebookon közzétett kritikus megjegyzése miatt egy újságíró ellen indítottak szabálysértési eljárást. Az ügy ugyan végül nem jutott el bírósági döntésig, de ráirányította a figyelmet arra, milyen hatással lehet az internet „közterületként” való kezelése az újságírók munkájára és általában a véleménynyilvánítás szabadságára.
Rudić szerint indokolt fellépni az álhírek, a gyűlöletbeszéd és az olyan megnyilvánulások ellen, amelyek mások jogait sértik, a korlátozásoknak azonban legitimnek, arányosnak és az Európai Unió, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának normáival összhangban állónak kell lenniük.

Az elemzés megállapítja, hogy a Bosznia-hercegovinai Föderációban az online tér szabályozása egységes törvényi megközelítés nélkül, részletekben alakult ki. Egyes kantonok és önkormányzatok a közrendre vonatkozó helyi előírásokban egyszerűen közterületté vagy nyilvános hellyé minősítették az internetet és a közösségi oldalakat.
A BH Novinari szerint ugyanakkor az ország büntetőjogi, polgári jogi és szabálysértési szabályozása már most is lehetővé teszi az online térben elkövetett jogsértések többségének szankcionálását, ezért nem sikerült olyan joghézagot azonosítani, amely új, helyi szintű szabálysértési tényállások bevezetését indokolná.
További problémát jelent, hogy olyan kifejezések, mint az „álhír”, a „zaklatás”, a „sértés” vagy a „becsmérlés” sok esetben nincsenek pontosan meghatározva. Ez növeli az önkényes jogértelmezés, valamint az eltérő hatósági gyakorlat veszélyét. Az elemzés súlyos hiányosságokat állapított meg az átláthatóság terén is: számos helyi rendelet nem érhető el kereshető formában, egyes kantonok nem tették közzé a törvények egységes szerkezetbe foglalt változatát, a hatósági nyilvántartások pedig hiányosak vagy egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaznak.
A BH Novinari kihangsúlyozza, hogy az online erőszakkal szembeni védelem legitim társadalmi cél, ezt azonban kizárólag pontos, arányos és bizonyítékokon alapuló szabályozással,a bosznia-hercegovinai alkotmány, az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a strasbourgi bíróság joggyakorlatának maradéktalan tiszteletben tartásával lehet megvalósítani.