A Riporterek Határok Nélkül ( RSF) szerint a magyar közmédia átalakítása lehetőséget kínál arra, hogy az elmúlt évek bizalmi válsága után egy politikailag függetlenebb, átláthatóbban működő és a digitális korszak követelményeihez jobban alkalmazkodó közszolgálati médiarendszer jöjjön létre. A nemzetközi sajtószabadság-szervezet a magyar közmédia jövőjéről rendezett társadalmi konzultációhoz benyújtott javaslataiban egyebek mellett az oknyomozó újságírás megerősítését, regionális szerkesztőségek létrehozását, a finanszírozás átláthatóbbá tételét és a mesterséges intelligencia használatának szigorú szerkesztőségi ellenőrzését szorgalmazza.

Az RSF szerint a közmédia átalakításának egyik első látványos jele az M1 hírműsorának augusztus 20-i visszatérése volt. A közszolgálati televízió főcsatornája több mint hathetes szünet után ezen a napon sugárzott ismét híradót. A műsor beszámolt az új magyar köztársasági elnök eskütételéről, ugyanakkor ellenzéki politikusok és a kormánnyal szemben kritikus megszólalók véleményének is teret adott.
A Riporterek Határok Nélkül értékelése szerint ilyen kiegyensúlyozottabb tájékoztatás a korábbi, Orbán Viktor vezette kormány időszakában nem volt jellemző a közmédiára. A szervezet úgy véli, az előző rendszerben a közszolgálati médiumok jelentős része kormányzati propagandaeszközzé vált.
Az RSF ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a pártatlanabb hírszolgáltatás visszatérése önmagában még nem jelenti a reform lezárását, csupán annak kezdetét.

A nemzetközi szervezet korábban üdvözölte a magyar parlament által júniusban elfogadott, a közmédia irányítási és finanszírozási rendszerét átalakító törvényt. Ugyanakkor bírálta azt, hogy július 7-én leállították a hírszolgáltatást, miközben szerintük nem állt rendelkezésre átlátható reformmenetrend, amely pontos célokat, határidőket és felelősségi köröket határozott volna meg.
Az RSF augusztus 19-én magyar nyelven nyújtotta be javaslatait a társadalmi konzultáció keretében. Az ajánlások kidolgozásánál az Európai Médiaszabadságról szóló rendeletre, az EMFA-ra, a szervezet saját tapasztalataira, valamint több európai ország közszolgálati médiájának működésére támaszkodtak.
Pavol Szalai, az RSF prágai irodájának igazgatója szerint Magyarország előtt most történelmi lehetőség nyílt arra, hogy a közmédiával szembeni mély bizalmi válságot egy új rendszer kiépítésére használja fel.
Szalai rámutatott, hogy a szervezet Franciaországban, Csehországban, Lengyelországban, az északi államokban és más európai országokban szerzett tapasztalatait is a magyar döntéshozók rendelkezésére bocsátja. Az RSF olyan közmédia létrehozását szorgalmazza, amely független a politikai hatalomtól, valamennyi társadalmi csoport számára hasznos tartalmakat kínál, és nemcsak a hagyományos televíziós és rádiós csatornákon, hanem a digitális platformokon is képes elérni a közönséget.
A szervezet szerint sikeres reform esetén Magyarország akár európai példává is válhatna egy olyan időszakban, amikor a kontinens közszolgálati médiumai számos országban politikai és gazdasági nyomással küzdenek.

Az RSF egyik legfontosabb ajánlása a közmédia szerkesztőségi függetlenségének és pluralizmusának jogi és intézményi megerősítése. Javaslatuk szerint a „zsurnalisztikai gondosság” elvét a kollektív szerződésekben is rögzíteni kellene, valamint létre kellene hozni egy független tisztséget, amelynek kifejezett a szerkesztői szabadság védelme lenne a feladata.
A szervezet azt is kihangsúlyozza, hogy a közmédia teljesítményét nem kizárólag nézettségi és hallgatottsági adatok alapján kellene mérni. Fontos szempontként kellene figyelembe venni a közönség bizalmát, a megszólaltatott vendégek sokszínűségét és azt is, hogy mennyire jelennek meg eltérő társadalmi és politikai vélemények a műsorokban.

Az RSF szerint szükség van az oknyomozó újságírás újjáépítésére is. Ezért állandó oknyomozó szerkesztőségek létrehozását, valamint regionális hírszobák felállítását javasolják annak érdekében, hogy a közmédia ne csak Budapestről, hanem az ország különböző térségeiből is rendszeresen közvetítsen helyben készített tudósításokat.
A fiatalabb közönség megszólítására podcastokat, közösségi médiára készített tartalmakat és rövid magyarázó anyagokat ajánlanak. Az RSF szerint azonban az új formátumok megjelenése nem járhat a tényellenőrzési és szakmai követelmények lazításával.
A digitalizációval kapcsolatban a szervezet az általa kezdeményezett Journalism Trust Initiative, vagyis JTI alkalmazását is ajánlja. Ez egy olyan nemzetközi szabvány, amely a szerkesztőségi folyamatok átláthatóságán és szakmai követelményein keresztül segíti a megbízható hírszolgáltatók azonosítását.
A mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban az RSF kötelező emberi szerkesztői ellenőrzést szorgalmaz. Álláspontjuk szerint az MI használatának átlátható szabályokon kell alapulnia, és nem helyettesítheti a szerkesztői felelősséget.

Külön hangsúlyt kapott a finanszírozás kérdése is. Az RSF szerint a közmédia szerződéseit, közbeszerzéseit és vezetőinek javadalmazását részletesen nyilvánosságra kellene hozni. A finanszírozásnak hosszú távon kiszámíthatónak és stabilnak kell lennie, ugyanakkor függetleníteni kellene a rövid távú politikai döntésektől.
A szervezet alternatív megoldásként egy általános közmédia-hozzájárulás, illetve a nagy digitális platformokra kivetett külön díj lehetőségét is felvetette a közvetlen állami költségvetési finanszírozás helyett.

Az RSF egyúttal ismét felszólította a Tisza Párt vezette magyar kormányt arra, hogy vonja vissza Magyarország keresetét az Európai Médiaszabadság-rendelettel szemben az Európai Unió Bíróságán. A szervezet szerint ez erős jelzés lenne arra, hogy a közmédia reformjának célja valóban a sajtószabadság, a jogállamiság és a megbízható tájékoztatáshoz való jog megerősítése.
Magyarország a Riporterek Határok Nélkül 2026-os sajtószabadság-indexén 180 ország és terület közül a 74. helyet foglalja el.