A mesterséges intelligenciára épülő RuntimeWire technológiai hírportál megelőzve a hagyományos IT szaklapok szerkesztőségeit, elsőként számolt be az OpenAI egyik modelljének a Hugging Face platform elleni közelmúltbeli hackertámadásáról. Az eset újabb példája annak, hogy az MI nemcsak az újságírói munka támogatásában, hanem a hírek felkutatásában és feldolgozásában is egyre komolyabb szerephez juthat.

A horvátországi Szerzői Jogok Védelméért Küzdó Újságíró Egyesület (Društvo za zaštitu novinarskih autorskih prava, DZNAP) internetes oldalán található írás szerint a RuntimeWire mesterséges intelligenciával működő hírszolgáltatást, Ryan Merket, egy Austinban élő vállalkozó és technológiai befektető indította el ez év májusában. A startup elsősorban cégalapítóknak, vállalati szakembereknek, befektetőknek és mérnököknek kínál technológiai híreket és üzleti információkat.
A platform olyan új típusú szerkesztőségként határozza meg magát, amely a mesterséges intelligencia gyorsaságát ötvözi az emberi szerkesztői ellenőrzéssel. A rendszer több ezer információforrást és adatfolyamot képes egyszerre figyelni, élő közvetítéseket ír át, hosszabb dokumentumokat foglal össze, valamint automatizálja azokat az időigényes kutatási feladatokat, amelyek korábban többnyire újságírókra hárultak.
Az MI egyik legnagyobb előnye éppen a hatalmas mennyiségű információ gyors feldolgozásában rejlik. Az újságírói munka jelentős részét hagyományosan a mintázatok felismerése, a különböző adatok összekapcsolása és a lehetséges hírek kiszűrése jelenti. A nagy nyelvi modellek azonban rövid idő alatt olyan mennyiségű adatot tudnak átvizsgálni, amelynek feldolgozásához egy embernek akár napokra vagy hetekre lenne szüksége.
A RuntimeWire esetében ez a gyorsaság tette lehetővé, hogy a portál a hagyományos technológiai médiumok előtt dolgozza fel a Hugging Face elleni támadás történetét.

Ryan Merket a Gizmodónak elmondta, hogy az X közösségi oldalt böngészve figyelt fel Greg Brockman, az OpenAI elnöke által közzétett fényképre. A képen egy konferencia élő közvetítésére vezető QR-kód is szerepelt. Merket rögzítette és átíratta a közvetítés tartalmát, majd az így kapott forrásanyagot betáplálta a RuntimeWire rendszerébe.
A mesterséges intelligencia ezt követően további kutatást végzett, összeállította és megszerkesztette a hírt, valamint ellenőrizte a benne szereplő tényeket. A folyamat eredményeként a portál gyorsabban közölhette az információkat, mint a témával foglalkozó emberi szerkesztőségek többsége.
A RuntimeWire nemcsak cikkek készítéséhez használ mesterséges intelligenciát. A hírekhez MI által generált illusztrációk készülnek, a Daily Recap című napi podcastot pedig automatizált műsorvezetők prezentálják.

A rendszer gyorsasága ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az MI már minden tekintetben képes lenne helyettesíteni az újságírókat. A Hugging Face-ről szóló, gép által készített cikk hangvétele például meglehetősen száraz és mechanikus volt. Bár részletesen ismertette a történteket, hiányoztak belőle a mélyebb összefüggések, az értelmezés és azok az oknyomozói elemek, amelyek általában az emberi újságírók munkájának legfontosabb hozzáadott értékét jelentik.
A néhány hónapja működő RuntimeWire jövőjét egyelőre nehéz megjósolni, az azonban egyre világosabb, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése a szerkesztőségekben folytatódni fog. A technológia fejlődésével az MI-rendszerek egyre jobbak a szövegalkotásban, az információk összegyűjtésében és rendszerezésében, miközben fejlesztőik igyekeznek csökkenteni a téves vagy kitalált állítások, az úgynevezett hallucinációk számát is.
A változás a médiapiac egészét érintheti. Az MI-chatbotok már most is egyre több felhasználót vonnak el a hagyományos internetes keresőktől, amelyek hosszú időn keresztül a digitális kiadók egyik legfontosabb látogatottsági forrását jelentették.
A RuntimeWire példája ezért egy jóval nagyobb kérdést is felvet. Azt, hogy a jövő hírfogyasztói vajon a néhány másodperc alatt elkészülő, rövid automatizált híreket részesítik-e majd előnyben, vagy továbbra is igényt tartanak az emberi újságírók által készített, részletesebb, háttérrel, elemzéssel és értelmezéssel kiegészített tudósításokra.