A marokkói–spanyol határhelyzethez kapcsolódóan több félrevezető és hamis videó is terjedni kezdett a közösségi médiában. A Raskrinkavanje.ba bosnyák tényellenőrző oldal írása szerint a felvételeket sok esetben úgy tették közzé, mintha azok a Spanyolországhoz tartozó észak-afrikai enklávékban, Ceutában vagy Melillában készültek volna, a tényellenőrző oldalak azonban több esetben megállapították, hogy a képsorok más helyszíneken, illetve évekkel korábban készültek.
Az egyik leggyakrabban megosztott videón lángoló járművek és utcai zavargások láthatók.
Forrás: Raskrinkavanje.ba
A felvételt azzal a magyarázattal terjesztették, hogy migránsok gyújtottak fel autókat egy spanyol enklávéban. A tényellenőrzés szerint azonban a videó nem spanyol területen készült, hanem egy Melilla közelében fekvő marokkói városban történt zavargást örökített meg. A felvétel tehát valódi, de a hozzá kapcsolt helyszín és magyarázat félrevezető volt.
Egy másik, Ceutában készült videót úgy osztottak meg, mintha azon egy illegális bevándorló késsel támadna meg egy férfit az utcán.
Több bejegyzés azt állította, hogy az elkövető elvágta vagy megszúrta az áldozat nyakát.
Forrás: Raskrinkavanje.ba
A felvétel helyszínét a tényellenőrzők azonosították, a hivatalos források azonban cáfolták, hogy késes támadás történt volna. A videóhoz társított legsúlyosabb állítások tehát nem bizonyultak igaznak.
Szintén nagy figyelmet kapott egy olyan felvétel, amelyen állítólag egy marokkói határőr engedi át az illegális bevándorlókat Ceutába.
Forrás: Raskrinkavanje.ba
Egy médium a közelmúlt eseményeihez kapcsolva tette közzé a videót, holott az már 2021-ben készült. Ebben az esetben egy régi felvételt helyeztek új kontextusba, azt a látszatot keltve, mintha a jelenlegi helyzetet mutatná.
Olyan videó is elterjedt, amelyet a Ceutába tartó migránsok tömeges vonulásaként mutattak be.
Forrás: Raskrinkavanje.ba
A felvétel azonban Törökországban, egy hegyvidéki területen készült, és nem migránsokat, hanem zarándokokat ábrázolt.
A példák jól mutatják, hogy a migrációs válságokhoz és határincidensekhez kapcsolódóan különösen gyorsan terjedhetnek a félrevezető képek és videók. Gyakori módszer, hogy valódi felvételeket hamis helyszínnel vagy időponttal osztanak meg, illetve teljesen más események képsorait kapcsolják aktuális hírekhez.
A tényellenőrző szervezetek ezért arra figyelmeztetnek, hogy a közösségi médiában terjedő látványos felvételek esetében mindig érdemes ellenőrizni azok eredeti forrását, készítésük helyét és időpontját, valamint azt, hogy a hozzájuk kapcsolt állításokat megerősítették-e hivatalos vagy hiteles források.
