A Slavko Ćuruvija Alapítvány adatai szerint 2026 júliusában a legmagasabb rangú szerbiai állami tisztségviselők, kormánypárti politikusok és a Szerb Haladó Párt funkcionáriusai legalább 106 alkalommal intéztek verbális támadást újságírók és sajtóorgánumok ellen. Bár ez jelentős csökkenést jelent az előző hónapokhoz képest, a szervezet szerint továbbra is rendszeresek a kritikus sajtót megbélyegző és felelősségre vonással fenyegető nyilatkozatok – közölte a Cenzolovka.rs.

A támadások leggyakoribb kiváltó okai között szerepelt a 2025. március 15-i belgrádi tüntetésen állítólagosan alkalmazott hangfegyver ügyében folytatott ügyészségi eljárás, az Aleksandar Vučić szerb elnök ellen megfogalmazott halálos fenyegetés, valamint a közelgő választásokról és a közvélemény-kutatásokról szóló tudósítások. A hatalom képviselői több esetben azzal vádolták az újságírókat, hogy hozzájárulnak az erőszakhoz, a társadalmi megosztottsághoz, sőt egy esetleges polgárháború kialakulásához. Egyre gyakrabban vetették fel azt is, hogy egyes szerkesztőségek tudósításaik miatt büntetőjogi felelősséggel tartozhatnak.

A legtöbb támadó kijelentést Nebojša Bakarec, az SNS parlamenti képviselője és a képviselőház kulturális és tájékoztatási bizottságának tagja tette: a jelentés 21 ilyen megszólalását jegyezte fel. Aleksandar Vučić államfő és Miloš Vučević, az SNS elnöke egyaránt 13, Ana Brnabić parlamenti elnök 12, Vladimir Đukanović képviselő nyolc, Milenko Jovanov, az SNS frakcióvezetője pedig hat alkalommal támadta a sajtót. A kampányban miniszterek, parlamenti képviselők, helyi pártszervezetek és a belgrádi felső ügyészség is részt vett.
A legtöbb támadás az N1 szerkesztőségét érte, amelyet 27 alkalommal bíráltak vagy bélyegeztek meg. A Nova ellen 25, a Danas ellen nyolc támadást regisztráltak, de a Radar, a Vreme, a NIN, az Autonomija, a KRIK, az Ozon Press és az Insajder is célkeresztbe került. A kormánypárti megszólalók egyebek mellett „mágnásmédiának”, „blokádpárti”, „szerbellenes” vagy „megszálló” sajtónak, illetve „gonoszgyárnak” és „méregkeverőnek” nevezték a kritikus médiumokat.
Kiemelt figyelmet kapott Aleksandar Radić újságíró és katonai elemző ügye is. Radić az elsők között beszélt nyilvánosan arról, hogy a 2025. márciusi tüntetésen hangfegyvert használhattak. A rendőrség júliusban átkutatta a lakását és az irodáját, majd a bíróság elrendelte előzetes letartóztatását és körözést adott ki ellene. Az újságíró időközben biztonsági okokra hivatkozva elhagyta Szerbiát, miután kormánypárti médiumok olyan felvételeket közöltek a megfigyeléséről, amelyeken kiskorú lánya is látható volt.
A hatalom képviselői az N1-et és a Nova S-t azzal is vádolták, hogy hamis hírt közöltek egy, a rendőrség által állítólag agyonvert valjevói kiskorúról. Az alapítvány hangsúlyozta, hogy a két televízió nem számolt be a közösségi médiában terjedő halálhírről, ennek ellenére a tisztségviselők egy éve ismételgetik a vádat. Bratislav Gašić védelmi miniszter júliusban azt állította, hogy a „mágnástelevíziók” közvetlenül polgárháborúra buzdítanak, és kijelentette, hogy az ilyen tevékenységért börtön járna.

Az Aleksandar Vučić ellen a közösségi médiában megfogalmazott halálos fenyegetés szintén újabb támadási hullámot indított el. Ana Brnabić szerint a kormányellenes tüntetőket támogató médiumok olyan légkört teremtettek, amelyben hősként tekintenek arra, aki megölné az államfőt. A parlament elnöke egyúttal azt állította, hogy nem létezik megfelelő jogi keret a sajtó szabályozására, noha Szerbia 2023-ban új médiatörvényeket fogadott el, amelyeket 2025-ben tovább módosítottak.

Az újságírók közül Dinko Gruhonjićot támadták a legtöbbször, összesen tíz alkalommal. A kijelentések közül nyolc Miloš Vučevićtől származott, aki vajdasági pártrendezvényeken rendszeresen a területi egységet, a szerb nemzeti identitást és a Szerb Ortodox Egyházat fenyegető személyként beszélt az újságíróról.