Akár szabadságvesztéssel is büntethetővé válhatnának azok a közösségi médiában közzétett bejegyzések és hozzászólások, amelyeket a szerbiai bíróságok a közrend és a köznyugalom megsértésének minősítenek. A Zoran Pašalić ombudsman által kezdeményezett törvénymódosítás veszélyeire a Partneri za Srbiju civil szervezet elemzése figyelmeztetett. – írja a Cenzolovka.rs.
A tervezet a közrendről és a köznyugalomról szóló törvény hatályát a közösségi oldalakra is kiterjesztené. Az interneten egyebek mellett büntethetővé válhatna a sértegetés, a megalázás, valamint az úgynevezett illetlen, kihívó vagy gátlástalan viselkedés. Ezeket a fogalmakat azonban a jogszabály nem határozza meg kellő pontossággal, ezért a jogvédők szerint tág teret engednének az önkényes értelmezésnek és a politikailag motivált eljárásoknak.

Zoran Pašalić korábban azt állította, hogy a módosítás célja nem a kritikák és vélemények elhallgattatása, hanem az interneten megjelenő fenyegetések, sértések és más veszélyes jelenségek visszaszorítása. A Partneri za Srbiju szakértői ezzel szemben úgy vélik, hogy a javaslat közvetlenül korlátozhatná az online véleménynyilvánítás szabadságát, különösen a közhivatalnokokkal szembeni bírálatot. Kihangsúlyozzák, hogy a közfeladatot ellátó személyeknek demokratikus társadalomban nagyobb mértékben kell tűrniük a munkájukkal kapcsolatos kritikus véleményeket.
Az elemzés egyik legfontosabb kifogása, hogy a tervezet a közösségi médiát „a nyilvános hely különleges formájaként” kezelné. Ezáltal olyan szabálysértéseket vinne át a digitális térbe, amelyeket eredetileg utcai verekedésekre, közvetlen fizikai fenyegetésekre vagy nyilvános rendbontásra alkottak meg.

A jogvédők szerint egy internetes hozzászólás, bejegyzés vagy más tartalmának megosztása nem jár ugyanolyan közvetlen veszéllyel, mint egy fizikai konfliktus. Nem világos az sem, milyen szempontok alapján állapítanák meg, hogy egy közösségi médiás tartalom megzavarta-e a közrendet. A bizonytalan megfogalmazások lehetővé tehetnék, hogy a hatóságok szelektíven lépjenek fel a kormány bírálóival, újságírókkal, aktivistákkal vagy másként gondolkodó polgárokkal szemben.
A tervezet különösen súlyos következményekkel járhatna az online csoportokban közzétett sértőnek minősített hozzászólások esetében. A jelenlegi törvény alapján, ha bizonyos szabálysértéseket legalább három személyből álló csoportban követnek el, az elkövető harminctól hatvan napig terjedő börtönbüntetést is kaphat. A jogszabály közösségi médiára történő kiterjesztése felveti a kérdést, hogy a Facebook-, Instagram- vagy X-csoportokat is ilyen csoportnak tekintenék-e.
Az elemzés készítői szerint e logika alapján akár egy online csoportban megfogalmazott sértő hozzászólás is a szabálysértés súlyosabb formájának minősülhetne, amelyért szabadságvesztés járhat. Úgy értékelik, hogy egy olyan országban, ahol már jelenleg is egyre nagyobb nyomás nehezedik az újságírókra és a hatalom kritikusaira, egy újabb pontatlanul meghatározott büntetőeszköz bevezetése komoly veszélyt jelentene az alapvető emberi jogokra.
Különösen aggályosnak tartják, hogy a javaslat attól az intézménytől származik, amelynek feladata éppen az állami hatalom ellenőrzése és az állampolgárok védelme lenne. Bírálják azt is, hogy a jelentős törvénymódosításról nem rendeztek széles körű társadalmi és szakmai vitát, a nyilvánosság pedig elsősorban a sajtóból értesült a kezdeményezésről.
A tervezet később az európai digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, a DSA szerbiai alkalmazására is hatással lehet. A DSA meghatározza, hogyan kell az online platformoknak kezelniük a jogellenes tartalmak bejelentését és eltávolítását, de azt nem mondja meg, mely tartalmak számítanak jogellenesnek. Ezt a nemzeti és az európai uniós jogszabályok határozzák meg.
A Partneri za Srbiju ezért arra figyelmeztet, hogy amennyiben Szerbia túl tágan és pontatlanul szabályozza az interneten tiltott magatartásokat, az a jövőben a tartalmak bejelentésének, eltávolításának és moderálásának gyakorlatát is meghatározhatja. A módosítás így nemcsak az egyéni hozzászólókra, hanem a politikai vitákra, az újságírói munkára, a szatírára és a civil kampányokra is korlátozó hatással lehetne.