Több mint nyolc évvel Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíró meggyilkolása után ismét Valletta felé fordult a nemzetközi közvélemény figyelme. – olvasható az Újságíró Védelmi Bizottság (CPJ) oldalán. Július 1-jén megkezdődött Yorgen Fenech befolyásos üzletember pere, akit azzal vádolnak, hogy részt vett a 2017-ben elkövetett merénylet megszervezésében. Fenech ártatlannak vallotta magát. Elmarasztalása esetén akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat.

Daphne Caruana Galizia korrupciós ügyekről, pénzmosásról, szervezett bűnözésről, valamint máltai politikusok és üzletemberek feltételezett visszaéléseiről tudósított. Az újságírónőt 2017. október 16-án, az otthona közelében ölték meg. az autójába pokolgépet helyezte, ami menet közben felrobbant. Meggyilkolása egész Európában felháborodást váltott ki, és súlyos kérdéseket vetett fel a máltai jogállamisággal, a korrupcióval és az újságírók biztonságával kapcsolatban.
A CPJ szerint a várhatóan augusztusban megszülető ítélet nemcsak az áldozat családja számára jelenthet fontos lépést az igazságszolgáltatás felé, hanem ismét ráirányíthatja a figyelmet a máltai és az európai sajtószabadság hiányosságaira is.

Tom Gibson, a CPJ európai uniós érdekképviseleti igazgatóhelyettese szerint a per lehetőséget teremthet arra, hogy végre teljesebb képet kapjon a közvélemény arról, mi történt, és kik felelősek a gyilkosságért. Kihangsúlyozta, hogy egy jogerős ítélet azt az erőteljes üzenetet közvetíthetné Európa-szerte, hogy az újságírást erőszakkal nem lehet elhallgattatni.

Caruana Galiziát már a meggyilkolása előtt összehangolt lejárató és megfélemlítő kampány érte. Rendszeresen sértegették, fenyegették, és számos bírósági eljárást indítottak ellene. A sajtószabadság védelmezői szerint a jogi nyomásgyakorlás célja az volt, hogy elhallgattassák, illetve ellehetetlenítsék korrupciós vizsgálatait.
Az ügyben eddig öt embert ítéltek el a gyilkosság előkészítésében vagy végrehajtásában játszott szerepük miatt. A pokolgépet biztosító Robert Agiust és Jamie Vellát 2025-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A merénylet végrehajtásában részt vevő George és Alfred Degiorgio korábban negyvenéves szabadságvesztést kapott.
A Fenech elleni eljárás akár az igazság feltárására irányuló hosszú folyamat utolsó nagy fejezete lehet. A sajtószabadságért küzdő szervezetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az ítélet önmagában nem oldja meg a máltai média rendszerszintű problémáit.
A nemzetközi nyomás hatására a máltai hatóságok 2019-ben független közvizsgálatot indítottak a merénylet körülményeinek feltárására. A vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a gyilkosság előre látható és megelőzhető lett volna. Jelentése szerint az állam olyan légkört alakított ki, amelyben a büntetlenség érzése megerősödhetett, miközben a hatóságok nem ismerték fel megfelelően az újságírót fenyegető veszélyeket, és nem gondoskodtak a védelméről.
A jelentés ajánlásainak többségét azonban mindmáig nem hajtották végre. Nemzetközi újságíró-szervezetek 2026 áprilisában ismét felszólították a máltai kormányt, hogy tegye haladéktalanul politikai prioritássá a sajtószabadsági reformokat, és érdemi, átlátható párbeszédet kezdjen a civil társadalommal.

A Daphne Caruana Galizia Alapítvány szerint a hatóságok nem léptek fel kellő határozottsággal azokkal a korrupciós és hatalmi visszaélésekkel szemben, amelyeket az újságíró feltárt, és amelyeket máltai kollégái továbbra is vizsgálnak. Ez bizonytalanságot és félelmet teremt a sajtó munkatársai körében.
A gyilkosságra az Európai Unió, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is határozottan reagált. Az ügy európai szintű vitát indított az újságírók biztonságáról, a jogállamiságról és a korrupció elleni fellépésről. Az Európai Bizottság több médiaszabadsági intézkedést is elfogadott, köztük az újságírókat megfélemlítő, visszaélésszerű perek elleni, úgynevezett anti-SLAPP irányelvet.

A CPJ szerint azonban a máltai kormány a tartós nemzetközi nyomás ellenére továbbra sem tett egyértelmű vállalásokat. Bár Robert Abela miniszterelnök új sajtóreformokat helyezett kilátásba, a jogvédő szervezetek attól tartanak, hogy ezeket ismét a szakmai és civil szervezetekkel folytatott érdemi egyeztetés nélkül fogadhatják el.