Tizenhat nemzetközi sajtószabadság-, szólásszabadság- és emberi jogi szervezet fordult levélben Mark Rutte NATO-főtitkárhoz, miután több tucat török újságíró és független médium nem kapott akkreditációt a katonai szövetség július 7-én és 8-án Ankarában megtartandó csúcstalálkozójára
A tiltakozó szervezetek szerint az akkreditációk megtagadása közvetlenül korlátozza a nyilvánosság számára hozzáférhető információkat, és megfosztja mind a török közvéleményt, mind a nemzetközi közösséget a Törökországból érkező független nézőpontoktól. – közölte az Európai Újságírók Szövetsége.
Az elutasított sajtóorgánumok között van a Halk TV, a Sözcü TV, a Nefes, a BirGün, a Cumhuriyet, az ANKA hírügynökség, a Medyascope és a T24. Több érintett újságíró korábban már tudósított NATO-csúcstalálkozókról, a szerkesztőségek pedig olyan médiakörnyezetben működnek, amelyet a nemzetközi szervezetek régóta súlyosan korlátozottnak tartanak.
Az elutasításokról szóló értesítések azt tartalmazták, hogy a döntés végleges, annak indokairól pedig nincs lehetőség egyeztetni. A jogvédő szervezetek arra kérték a NATO-t, hogy vizsgálja felül a kérelmeket, és adja vissza az akkreditációt azoknak a szerkesztőségeknek, amelyek megfelelnek a szövetség követelményeinek, köztük a szerkesztői függetlenség feltételének.
Különös aggodalomra adott okot a NATO szóvivőjének közlése, amely szerint a szövetség a fogadó országra támaszkodik az adott állam újságíróinak értékelésekor. A NATO ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a sajtó személyes jelenlétét a jelentős eseményeken.

A levél aláírói emlékeztettek arra, hogy a török elnöki hivatal ellenőrzése alatt működő Kommunikációs Igazgatóságot korábban több alkalommal bírálták amiatt, hogy a sajtóakkreditációt nyomásgyakorlásra és a kritikus újságírók korlátozására használja.
A szervezetek szerint ezért súlyos kérdéseket vet fel, ha a NATO az akkreditációs eljárás során egy ilyen előéletű intézmény értékelésére hagyatkozik. Attól tartanak, hogy a döntéseket nem szakmai vagy biztonsági szempontok, hanem az érintett szerkesztőségek politikai és szerkesztési irányvonala befolyásolhatta.
Mint ahogyan kihangsúlyozták, a kormányzati médiaellenőrzés nem hathat ki egy olyan nemzetközi szervezet akkreditációs rendszerére, amely saját meghatározása szerint a demokrácia, az egyéni szabadság és a jogállamiság közös értékeire épül. A NATO-nak szerintük intézményi felelőssége, hogy nyilvános eseményei ne tükrözzék és ne legitimálják a fogadó ország elnyomó médiakörnyezetét.
A nemzetközi normák szerint az akkreditációs rendszert a kormánytól független testületnek kell működtetnie, átlátható, előre ismertetett, konkrét és megkülönböztetéstől mentes feltételek alapján. Az akkreditáció csak tényleges helyhiány vagy biztonsági ok miatt korlátozható, és nem tagadható meg az újságíró vagy a médium korábbi munkája, politikai álláspontja miatt.

A szervezetek felszólították a NATO-t, hogy hozza nyilvánosságra az ankarai csúcstalálkozó akkreditációs kérelmeinek elbírálásakor alkalmazott szempontokat, és tisztázza, milyen szerepet játszottak az eljárásban a török hatóságok. Egyben konkrét, írásos indoklást kértek valamennyi elutasított kérelem esetében.
A levél aláírói sürgősségi fellebbezési mechanizmus létrehozását is szorgalmazzák, hogy az érintett újságírók és szerkesztőségek még a csúcstalálkozó kezdete előtt megtámadhassák az elutasító határozatokat. Arra kérik a NATO-t, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a döntéseket, és biztosítson érdemi hozzáférést a független török sajtó számára.