Az idei év első felében négy újságíró kényszerült külföldre költözni Szerbiából a hatalom és a kormánypárti média részéről tapasztalható nyomás, fenyegetések és lejárató kampányok miatt – közölte a Független Elektronikus Médiumok Szövetsége (ANEM).

A szervezet szerint Aleksandar Radić katonai elemző, a Nedeljnik munkatársának távozása újabb bizonyítéka annak, hogy Szerbiában drámai mértékben veszélybe került a médiaszakemberek, valamint a hatalommal szemben kritikus véleményt megfogalmazó emberek biztonsága.

Radić elmondása szerint azt követően hagyta el családjával az országot, hogy a kormányközeli médiumok olyan felvételeket tettek közzé, amelyek bizonyították, hogy megfigyelték őt. A videókon fiatalkorú lánya is látható volt.

– A célkeresztbe került a lányom, aki néhány nap múlva tölti be a tizenhatodik életévét. Június 23-án, kedden a TV Informer bemutatta őt a követésünkről készült felvételeken, majd ugyanazon a napon friss videókat is közöltek arról, ahogy egy parkban vártam rá, amíg elintézte a teendőit. Mit tehet az ember, amikor sok az ellenség, és már a gyermekét is veszélyeztetik? Külföldre távoztunk – írta Radić a Beta hírügynökségnek eljuttatott nyilatkozatában.

Az ANEM emlékeztetett arra, hogy az év eleje óta már három másik újságíró is elhagyta Szerbiát. Korábban további két médiaszakember jutott arra a következtetésre, hogy saját hazájában már nem tudja biztonságosan végezni munkáját. Döntéseiket fenyegetések, nyomásgyakorlás, támadások, valamint a hatalom képviselői, a kormánypárti televíziók és bulvárlapok által folytatott célzott lejárató kampányok előzték meg. Ezekben nemcsak az újságírókat, hanem családtagjaikat is támadták.

Veran Matić, az ANEM igazgatóbizottságának elnöke szerint megdöbbentő, hogy a mai Szerbiában újságírók, aktivisták és közéleti szereplők kényszerülnek száműzetésbe annak érdekében, hogy megvédjék saját és családjuk életét. Kiemelte, hogy: egy helyi választásokról tudósító újságíró elleni gyilkossági kísérlet és a médiaszakembereket ért számos súlyos fizikai támadás után egyesek számára az ország elhagyása maradt az egyetlen lehetőség.

Matić kihangsúlyozta, hogy az államnak meg kellene védenie az újságírókat, támogatnia kellene a szólás- és médiaszabadságot, ehelyett azonban a legmagasabb rangú állami vezetők is hozzájárulnak a kritikus hangokkal szembeni lincshangulat kialakulásához. Mint mondta, az újságírók, a médiumok és a civil szervezetek feladata a hatalom ellenőrzése, a szabálytalanságok, hiányosságok és az esetleges korrupció feltárása. A hatóságoknak reagálniuk kellene ezekre a megállapításokra, és biztosítaniuk kellene a zavartalan munkavégzést.

– Szerbiában ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. Az állam nyílt háborút folytat a kritikus és professzionális médiumok, valamint az újságírók ellen, amit számos nemzetközi szervezet jelentése is rögzített – fogalmazott Matić.

Az ANEM felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt másfél évben rekordszámú fenyegetést, nyomásgyakorlást és fizikai támadást jegyeztek fel a szerbiai médiaszakemberekkel szemben. A Legfőbb Ügyészség nyilvántartása szerint több mint 250 ilyen eset történt, miközben mindössze öt ügyben született bírósági ítélet.

A szervezet szerint a csaknem teljes büntetlenség azt az üzenetet közvetíti, hogy az újságírókat akár munkavégzés közben is következmények nélkül meg lehet támadni.

Az ANEM felszólította az államfőt, a szerb kormány képviselőit, a parlament elnökét, a képviselőket és más tisztségviselőket, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a munkájukat professzionálisan végző, a hatalommal szemben kritikát megfogalmazó újságírók és médiumok megbélyegzésével. A szervezet elvárja az állami vezetőktől, hogy ítéljék el a szakmai és etikai normákat semmibe vevő kormánypárti médiumok veszélyes kampányait.

Az illetékes hatóságokat arra szólították fel, hogy haladéktalanul tárják fel a médiaszakemberek elleni támadásokat, és állítsák meg a kedvezőtlen folyamatokat. Az ANEM figyelmeztetett, hogy amennyiben nem történik érdemi változás, további, közvetlen veszélyben lévő újságírók kényszerülhetnek Szerbia elhagyására, ami súlyos következményekkel járhat a szólás- és médiaszabadságra, valamint a demokratikus intézményrendszer egészére nézve.