Mianmar (Burma) több térségében az elmúlt években sajátos internetkávézók jelentek meg, miután a katonai junta egyes területeken rendszeresen lekapcsolta vagy korlátozta az internetet. Ezek a kis, sokszor rejtett helyeken működő kioszkok nem elsősorban az ételek vagy italok miatt vonzzák az embereket, hanem azért, mert a Starlink műholdas internetén keresztül kapcsolatot biztosítanak a külvilággal.

A BBC szerb nyelvű oldalának az írása szerint az egyik ilyen helyet Min működteti, akinek nevét biztonsági okokból megváltoztatták. Kis bambuszkioszkja napelemekről kapja az áramot, a vendégek pedig főként azért érkeznek, hogy internetezhessenek. Min elmondása szerint naponta körülbelül harmincan keresik fel a helyet, de amikor több mint két éve megnyitotta, még 300–400 ember is megfordult nála naponta, mert akkoriban rendkívül ritkák voltak az ilyen lehetőségek. Mint fogalmazott, óriási volt rá az igény.
A kávézó olyan térségben működik, ahol a katonai junta a 2021-es puccs óta rendszeresen alkalmaz internetblokádokat. A hatalomátvételt követően polgárháború robbant ki az országban, a kommunikációs korlátozások pedig sok helyen napokig, máshol akár hónapokig is eltartanak. Az ENSZ szakértői már 2022-ben jelezték, hogy az internetleállások elsősorban azokat a területeket érintik, ahol a junta erős ellenállással szembesül.
Min megoldása a Starlink használatára épül. A SpaceX, vagyis Elon Musk vállalatának műholdas rendszere lehetővé teszi, hogy a felhasználók a helyi, állami ellenőrzés alatt álló internetes infrastruktúra megkerülésével csatlakozzanak a világhálóra. A kioszk tetején elhelyezett, lapos, téglalap alakú antennát a thaiföldi feketepiacon vásárolták, majd átcsempészték Mianmarba. A szolgáltatás olcsó: Min óránként 1000 kjatot, vagyis körülbelül 25 amerikai centet kér, mert segíteni akar a helyieknek és a lakóhelyükről elűzött embereknek. Azt mondja, a vállalkozás így veszteséges, de a közösség számára fontos.
A működtetés azonban komoly veszélyekkel jár. A katonai hatóságok nem engedélyezik az ilyen kávézók működését, a tulajdonosok letartóztatást vagy eszközeik elkobzását kockáztatják. Min kávézója csak napi három órán át tart nyitva, részben az energiaellátás korlátai miatt. Bár a térséget ellenálló csoportok ellenőrzik, Min attól tart, hogy a napelemeket vagy a Starlink-antennát a junta repülőgépei a levegőből is észrevehetik. Ezért már kétszer is áthelyezte a kioszkot, mindkétszer rejtettebb helyre.

Forrás: BBC Srbija

A Myanmar Internet Project nevű digitális jogvédő szervezet szerint 2021 februárja óta több mint 450 internetleállást dokumentáltak az ország különböző részein, amelyek több mint 20 millió embert érintettek. A szervezet elemzői szerint az internet korlátozása gyakran katonai támadásokhoz kapcsolódik. Egy Njan néven említett szakértő azt mondta, kutatásaik alapján az internetleállások csaknem 90 százaléka bombázásokkal függ össze. Szerinte a hatalom így akarja megakadályozni, hogy az emberek kommunikáljanak egymással, figyelmeztessék egymást, vagy hírt adjanak a támadásokról.

A junta szigorú digitális ellenőrzést vezetett be. A lakosok katonai engedély nélkül nem használhatnak és nem is nyújthatnak VPN-szolgáltatást, pedig a VPN-ek világszerte fontos eszközei az internetkorlátozások megkerülésének. A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy időnként az ellenálló fegyveres csoportok is korlátozzák az internetet az általuk ellenőrzött területeken, például biztonsági okokra hivatkozva ideiglenesen megtiltják a Starlink használatát, vagy támadásokat hajtanak végre kommunikációs infrastruktúra ellen.

A mianmari Starlink-kávézók egy nagyobb globális jelenség részei. Az Access Now nemzetközi digitális jogvédő szervezet szerint 2020 óta világszerte nő az internetleállások száma. A szervezet 2025-ben rekordot rögzített: 52 országban 313 internetkimaradást dokumentált. A legtöbb leállás Mianmarban történt, összesen 95 esetet jegyeztek fel. Ugyanebben az évben 94 platformblokkolást is regisztráltak világszerte, többek között a Facebook, a WhatsApp, a Telegram és az X esetében. Ez háromszor annyi, mint 2016-ban, amikor az Access Now elkezdte követni ezeket az adatokat.

A cenzúra megkerülésére más országokban is születnek civil kezdeményezések. Madridban Andres Azpurua venezuelai digitális jogi aktivista olyan alkalmazást fejlesztett csapatával, amely segít a venezuelaiaknak hozzáférni a blokkolt hírekhez. A Noticias Sin Filtro, vagyis Szűretlen hírek nevű alkalmazás ingyenes, független venezuelai és nemzetközi híroldalakat gyűjt össze, és beépített VPN-technológiával működik. Azpurua szerint a cél az, hogy a VPN használata egyszerű és hozzáférhető legyen. A felhasználónak nem kell regisztrálnia, fiókot létrehoznia vagy fizetnie, egyszerűen csak megnyitja az alkalmazást, és olvashatja a híreket.
Az alkalmazást a 2024 júliusában tartott, széles körben vitatott eredményű venezuelai elnökválasztás előtt indították el, és azóta mintegy 140 ezerszer töltötték le. Azpurua később elhagyta Venezuelát, mert attól tartott, hogy letartóztatják. Elmondása szerint minden jel arra utalt, hogy a hatóságok megpróbálják felkutatni. Azt mondja, bár az országban sokan politikai változásban reménykedtek, a médiacenzúra és az internetkorlátozások terén nem történt érdemi javulás. Az alkalmazást főként önkéntesek fejlesztik, a költségek jelentős részét adományokból fedezik. Azpurua szerint ez az információhoz való hozzáférés és a szólásszabadság támogatásának egyik módja.

Kínában szintén vannak fejlesztők, akik a cenzúra megkerülésén dolgoznak. Egy Eko néven említett volt informatikai szakember három éve hagyta el az országot, és társalapítója egy olyan szolgáltatásnak, amely segít a kínai felhasználóknak elérni a blokkolt oldalakat, többek között a Google-t, a YouTube-ot és a Facebookot. Kínában számos külföldi hírportál, közösségi oldal, keresőmotor és streamingplatform elérhetetlen, helyettük a felhasználók államilag szigorúan ellenőrzött alkalmazásokat, például a WeChatet és a Weibót használhatják.
Eko szerint kínai partnerével nagyon óvatosan dolgoznak, mert ha kiderülne, hogy embereknek segítenek szabadon hozzáférni az internethez, letartóztatás fenyegetné őket. Szolgáltatásuk ingyenes előfizetéseket is kínál Kínában, a költségeket pedig fejlettebb, fizetős csomagokból próbálják fedezni. Eko iráni felhasználóknak is biztosít ingyenes hozzáférést, mivel Iránban is rendszeresen korlátozzák az internetet.
A BBC megkereste Mianmar, Venezuela és Kína kormányát az internetkorlátozások ügyében, de nem kapott választ. Ezek a kormányok korábban többnyire a biztonságra, a stabilitás megőrzésére, az álhírek vagy a gyűlölet terjedésének megakadályozására hivatkoztak.

Mianmarban a felhasználók szerint az internetleállások következményei rendkívül súlyosak. Egy Kin néven említett 27 éves nő azt mondta, az élet szinte minden területét érintik: a mindennapokat, a helyi gazdaságot, az oktatást és a családtagokkal való kapcsolattartást. Amikor először kapcsolták le az internetet, teljesen elveszítette a kapcsolatot távol élő rokonaival. Előfordul, hogy egy órát kell gyalogolnia azért, hogy internethez jusson. Egy másik fiatal, a 25 éves Nej rendszeresen több mint két kilométert utazik egy Starlink-kapcsolattal rendelkező kávézóig.