A Riporterek Határok Nélkül (RSF) a Föld napja alkalmából az újságírók számára gyakorlati útmutatót tett közzé arról, hogy mire figyeljenek oda a klímaválsággal kapcsolats tudósításaik során. A szervezet szerint a klímaváltozásról beszámoló újságírók egyre összetettebb kihívásokkal szembesülnek ugyanis nemcsak a környezeti változások bemutatása nehéz, hanem saját biztonságuk megőrzése is, különösen természeti katasztrófák idején.
Az útmutató kiadását többek között a 2024-es brazíliai áradások tapasztalatai indokolták. Rio Grande do Sul államban a médiumok több mint 70 százaléka nem rendelkezett vészhelyzeti tervvel, ami súlyos következményekkel járt: szerkesztőségek kerültek víz alá, eszközök semmisültek meg, és életveszélyessé vált a tudósítók munkája. Ez a helyzet világszerte egyre több régióban válik általánossá.
Az RSF útmutatója öt fő területre koncentrál:
a klímaellenálló képesség (reziliencia) meghatározása,
a reziliencia-tervek kidolgozása a szerkesztőségek számára,
biztonsági ajánlások extrém időjárási események tudósításához,
szükséges felszerelések listája,
a katasztrófák utáni tudósítás gyakorlata.
A dokumentum célja az, hogy az újságírók a közvélemény tájékoztatása mellett saját biztonságukat is meg tudják őrizni.
Az útmutató egy szélesebb nemzetközi kampány része, amely az oknyomozó és környezeti újságírás védelmét erősítené. Az RSF rámutat arra, hogy a környezetvédelmi témákkal foglalkozó újságírók különösen veszélyeztetettek. Gyakran érik őket fenyegetések, zaklatás, fizikai támadások, sőt, egyes esetekben gyilkosságok is.
A szervezet több szinten lép fel:
nemzetközi szinten azért lobbizik, hogy az újságírók védelme bekerüljön a klímapolitikákba,
nemzeti szinten a biztonsági mechanizmusok erősítését szorgalmazza,
sürgősségi segítséget nyújt a terepen,
képzéseket szervez,
valamint jelentésekben dokumentálja a sajtószabadság megsértését.
Kiemelt figyelmet kap a helyi környezeti újságírás támogatása is. A brazíliai áradások után például mintegy 150 újságírót láttak el sürgősségi felszereléssel, képzéssel és pénzügyi támogatással, hogy jobban felkészüljenek a hasonló katasztrófákra. Az árvíz egyébként a leggyakoribb természeti katasztrófák közé tartozik: 2000 és 2019 között több mint 1,6 milliárd embert érintett világszerte.
Az RSF kihangsúlyozza, hogy a hiteles tájékoztatás kulcsszerepet játszik a válságok idején, ezért az újságírók védelme alapvető fontosságú.
A szervezet külön kitér a klímával kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelemre is. A UNESCO és más partnerek 2025-ben felszólították a kormányokat, hogy az információs integritást tekintsék a klímavédelem egyik alappillérének, és biztosítsák az újságírók védelmét. Egy 2026-os nemzetközi jelentés – amelyet a Fórum az Információért és Demokráciáért készített – konkrét javaslatokat fogalmazott meg a klíma-dezinformáció visszaszorítására.
Az útmutató innen tölthető le
