Branko Brkić, szerb származású dél-afrikai újságíró különleges pályát futott be: 1991-ben a jugoszláv háborúk kezdetén, szinte teljesen ismeretlenül, angol nyelvtudás nélkül költözött Dél-Afrikába, ahol később sikeres médiaprojekteket hozott létre, és több mint 14 millió felhasználót elérő platformot épített fel. Pályafutása során kétszer is Afrika egyik legbefolyásosabb médiaplatform-építőjeként ismerték el. Brkićtyel az N1 készített interjút.
Brkić története szinte filmszerű: a zsebében alig néhány ezer német márkával, egyetlen telefonszámmal és egy hónapos turistavízummal érkezett meg Johannesburgba. Nem ismert senkit, nem beszélte a nyelvet, mégis hamar beilleszkedett, és újságírói, kiadói tapasztalataira építve fokozatosan médiavállalkozásokat indított. Az első magazinok után 2009-ben alapította meg a Daily Maverick nevű online lapot, amely később a dél-afrikai médiarendszer egyik meghatározó szereplőjévé vált.
A Daily Maverick alapgondolata akkoriban forradalminak számított: minőségi újságírást vinni az internetre. Míg a legtöbb kiadó a legjobb tartalmait még a nyomtatott sajtóban tartotta meg, Brkić éppen az ellenkező utat választotta: a legmagasabb színvonalú, alapos, hosszú cikkeket tette elérhetővé online. A projekt öt fős csapattal indult, majd másfél évtized alatt 120 fős szervezetté nőtte ki magát, amely havi 14,5 millió regisztrált olvasóval rendelkezik.
Forrás: Screenshot
Brkić szerint az újságírás szerepét sokan félreértik és szerinte a média nem csupán „negyedik hatalmi ág”, hanem alapvető elszámoltathatósági mechanizmus, amely pontos információkkal látja el a társadalmat, így segítve a döntéshozatalt, akár olyan alapvető kérdésekben is, mint a választásokon való szavazás. Úgy véli, hogy a mai világban a média szerepe még fontosabbá vált, mivel a hagyományos hatalmi ágak gyakran nem működnek megfelelően.
Egy markáns hasonlattal élve hangsúlyozza, hogy a média az információs társadalom infrastruktúrája, éppolyan nélkülözhetetlen, mint az energia, az utak vagy a vízellátás. Ha nincs energia, leáll a termelés; ha nincsenek utak, megáll a kereskedelem; ha nincs víz, megbetegszünk. Ha viszont nincsenek megbízható médiumok, a társadalom szétesik. Szerinte akár 30 nap médiamentes állapot is elegendő lenne ahhoz, hogy az emberek egymás ellen forduljanak.
Ugyanakkor elismeri, hogy a média maga is hozzájárult a jelenlegi bizalmi válsághoz: hosszú ideje támadások érik, de saját működési hibái is aláásták a hitelességét. A megoldás szerinte mély önvizsgálatot és újrapozicionálást igényel, mert a társadalom média nélkül nem működőképes.
E felismerések hívták életre a 2024-ben indított Project Kontinuum nevű kezdeményezést, amelynek célja az újságírás és a médiarendszer újragondolása. Brkić szerint globális válságban élünk: nemcsak a politika és a gazdaság, hanem a média is megrendült. Az internet, a közösségi média és most a mesterséges intelligencia alapjaiban rombolta le a hagyományos üzleti modelleket.
A Project Kontinuum ezért egyfajta új egyensúly megtalálására törekszik: arra, hogyan tud a média továbbra is betölteni társadalmi szerepet egy megváltozott környezetben. Brkić szerint a kilencvenes évek „aranykora” nem tér vissza, amikor a média erős, profitábilis és megkérdőjelezhetetlen volt, hanem új működési modellre van szükség.
Forrás: Screenshot
A beszélgetésben Brkić külön kitér az autoritarizmus erősödésére is. Szerinte az autoriter vezetők világszerte ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, tanulnak egymástól, és határokon átívelve működnek együtt. Ezért a független média és a demokratikus szereplők számára is elengedhetetlen a nemzetközi összefogás. Úgy véli, a nagy technológiai cégek növekvő hatalma szintén komoly kihívást jelent, sőt, bizonyos értelemben veszélyesebb is lehet, mint maga az autoritarizmus.
A Project Kontinuum lényege éppen ez a hálózatosodás: globális együttműködés kialakítása újságírók, szerkesztőségek és szakmai szervezetek között. Ebben fontos szerepet játszanak a nemzetközi találkozók, például a perugiai újságíró-fesztivál, ahol személyes kapcsolatok épülhetnek ki, és közös stratégiák születhetnek.
Brkić története és gondolatai összességében arra mutatnak rá, hogy a média nem csupán iparág, hanem a modern társadalmak egyik alappillére. A kérdés már nem az, hogy szükség van-e rá, hanem az, hogy képes lesz-e alkalmazkodni a gyorsan változó világhoz, és visszaszerezni a közönség bizalmát.
