A 2026-os választási kampány minden korábbinál intenzívebb digitális és kommunikációs eszköztárral zajlott Magyarországon – állapította meg a Lakmusz elemzése. A tényellenőrző portál szerint a politikai szereplők egy része a mesterséges intelligencia, a szabálytalan online hirdetések és a dezinformáció kombinációjával próbálta befolyásolni a közvéleményt.
A kampány egyik kulcsjelensége a politikai hirdetések tiltásának kijátszása volt. Bár a nagy közösségi platformok uniós szabályozás miatt korlátozták az ilyen tartalmakat, számos szereplő alternatív módszerekkel – például videós tartalmakkal vagy civil szervezetek mögé rejtett kampányokkal – továbbra is elérte a választókat.
Kiemelt szerepet kaptak a mesterséges intelligenciával készült tartalmak is. Az MI segítségével előállított képek és videók gyakran jelölés nélkül jelentek meg, és sok esetben félrevezető vagy manipulált információkat közvetítettek. Ezek a tartalmak különösen hatékonyak voltak az online térben, mivel erős érzelmi reakciókat váltottak ki.
A kampány során az orosz dezinformációs kísérletek is megjelentek, bár hatásuk korlátozott maradt. Az ilyen akciók jellemzően hamis híroldalakra, álhírekre és manipulált tartalmakra épültek, amelyek célja a politikai szereplők lejáratása volt.
A Lakmusz szerint a dezinformáció terjedésében fontos szerepet játszottak az álprofil-hálózatok is, amelyek koordinált módon erősítették bizonyos politikai üzenetek elérését.
Az elemzés arra mutat rá, hogy a kampány során alkalmazott technikák új szintre emelték az online politikai kommunikációt, ugyanakkor komoly kihívás elé állították a választók tájékozódását és a demokratikus közbeszédet. A digitális manipuláció és a valóság közötti határ egyre inkább elmosódik, ami hosszú távon is hatással lehet a politikai folyamatokra.
