A boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) vezetése – élén Milorad Dodikkal, az SNSD elnökével – bejelentette egy külön kormányzati szerv létrehozását, amelynek feladata a „dezinformációk és hazugságok elleni harc” lenne. – írja a Media.ba. A döntés heves vitákat váltott ki, sokak szerint ugyanis az új hivatal valódi célja nem a hamis hírek kiszűrése, hanem a média teljes ellenőrzése és a szólásszabadság további korlátozása.
Dodik úgy véli, hogy a boszniai Föderáció médiája tudatosan épít „negatív narratívát” a Szerb Köztársasággal szemben, amely befolyásolja a közvéleményt is. Arra azonban nem adott magyarázatot, mit ért „negatív információ” alatt.

Aleksandar Trifunović, a Buka portál főszerkesztője, és Mladen Bubonjić kommunikációkutató szerint Dodik kezdeményezése valójában nem a dezinformációk elleni küzdelemről, hanem a kritikus hangok elhallgattatásáról szól.
Az újságírók emlékeztetnek: nem ez az első kísérlet a sajtószabadság szűkítésére. Korábban elfogadták a rágalmazás kriminalizálásáról szóló törvényt , jogszabályokat vezettek be a civil szervezetek működésének a korlátozására, sőt még egy olyan kínai szoftver beszerzésének terve is felmerült, amely a hírek manipulálására szolgált volna. Trifunović szerint a legaggasztóbb az, hogy a törvényeket ugyanaz a politikai erő alkotja, értelmezi és hajtja végre, így a demokratikus kontroll teljesen hiányzik.

Bubonjić úgy látja, az új hivatal célja nem a tényleges dezinformációk kiszűrése, hanem az újságírók megfélemlítése és az öncenzúra erősítése. Példaként a rágalmazási pereket hozta fel. Több mint száz feljelentés született, ám mindössze egy ügy jutott el a bíróságig. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy a hatóságok célja nem az igazságszolgáltatás, hanem a félelemkeltés. Az új hivatal ezért aligha a kormányhoz közel álló médiát érintené, inkább az ellenzéki és független portálokat sodorná veszélybe.
A „negatív információ” fogalma különösen problémás. Trifunović és Bubonjić szerint ide tartozhat egy kórházi mulasztás miatti haláleset, egy elhanyagolt út, vagy egy intézmény rossz működéséről szóló riport is. Ezek valójában a köz javát szolgáló kritikák, ám a hatalom könnyen „káros hírnek” minősítheti őket.
Az elemzők emlékeztettek arra is, hogy a boszniai szerb közszolgálati televízió (RTRS) teljes mértékben a kormány narratíváját közvetíti. Dodikot még a közelmúltban is „elnökként” emlegették, noha jogilag eltiltották a politikai funkciók betöltésétől. Ez is dezinformációnak számíthatna, ám a hivatalos szervek nem vizsgálják.
Trifunović kihangsúlyozta, hogy a független újságírók már most is komoly nyomás alatt dolgoznak, sokan feladták hivatásukat, másokat pedig Dodik támad nyíltan. Az új hivatal létrehozása további elrettentő hatással járhat, és végképp felszámolhatja a maradék kritikus médiát.
Bubonjić szerint mindez illeszkedik abba a globális trendbe, amelyben politikai vezetők – például Donald Trump – „fake news”-nak bélyegzik a számukra kedvezőtlen híreket. Dodik stratégiája ugyanezt követi: szinte minden kritikát ellenséges propagandaként kezel.
Ugyanakkor a boszniai médiatér rendezetlen, a jogszabályi környezet pedig elavult. Bár évekkel ezelőtt új médiatörvényt ígértek, ez azóta sem született meg. A jogalkotás folyamatából a független újságírókat gyakorlatilag kizárták, a konzultációkra pedig kizárólag a kormánypárti médiumok képviselőit hívták meg.