A szerbiai Pink Televízió tulajdonosa augusztus elején egy mesterségesen generált, önmagát  globális sztárként ábrázoló videóban jelentette be új mesterséges intelligencia (AI) projektjét, a „Pink AI”-t. Állítása szerint az általa fejlesztett rendszer fejlettebb, mint a ChatGPT vagy a Grok, és hamarosan önállóan is képes lesz filmeket készíteni. A bemutató azonban komoly adatvédelmi aggályokat váltott ki – számolt be róla a Raskrikavanje.rs álhíreket leleplező portál.

Mitrović a bejelentést követően az X-en (korábban Twitter) több kritikus hozzászólásra úgy válaszolt, hogy nyilvánosságra hozta az állítólagos bírálók személyes adatait – például születési évet, szülők nevét, lakcímet, autójuk típusát, telefonszámot –, és azt állította, hogy ezeket a Pink AI segítségével szerezte meg.

Egy „Nina Sorel” nevű felhasználónak például azt írta, hogy 1987-ben született, Bécsben élő szülőkkel rendelkezik, Fiat 500-assal jár, és részben kitakart telefonszámát is megosztotta. A felhasználók azonban gyorsan felfedezték, hogy ezek a „kritikus” profilok nem valós személyekhez tartoznak. A Nina Sorel-féle profilkép valójában Jasmine Hand ausztrál vloggeré, míg egy másik bejegyzésben Sophia Jenssen kanadai versenykenus fotóját használták fel. Hasonló hamisításra derült fény a „Stanija Minić” és „Vesna” néven futó profilok esetében is. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy Mitrović maga hozta létre ezeket az álprofilokat, majd „leleplezésük” során hamis személyes adatokat közölt, ezzel azt sugallva, hogy AI-rendszere képes digitális megfigyelésre.

Forrás: screenshot (X, @zeljkomitrovic)

A Pink AI hivatalos weboldala még fejlesztés alatt áll, és jelenleg nem elérhető a nyilvánosság számára. A domént mindössze két nappal az AI-platform bejelentése előtt regisztrálták. Ugyanezen az IP-címen több, „Pink AI” variációjú oldal is megtalálható, valamint egy Vuk Nikolić nevű személy honlapja is, aki saját elmondása szerint 2024 júliusa óta vezet egy nem hivatalosan bejegyzett céget, a „Product Matching AI”-t. Nikolić 2001 óta Mitrović cégeinek alkalmazottja, és részt vesz a Pink digitális médiatechnológiai rendszerének fejlesztésében.

Forrás: screenshot (@zeljkomitrovic)

Ha a Pink AI valóban képes lenne a Mitrović által állított dolgokra – vagyis valós személyek adatainak begyűjtésére, feldolgozására és nyilvánosságra hozatalára –, az súlyos adatvédelmi jogsértés lenne a szerb törvények szerint. A szerb büntető törvénykönyv 146. cikke alapján akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, aki személyes adatokat jogtalanul szerez meg, használ fel vagy továbbít.

Rodoljub Šabić, korábbi adatvédelmi biztos szerint a szerb jogszabályi háttér gyenge, a rendeletek gyakorlati alkalmazása pedig még gyengébb. Bár hivatali ideje alatt több tucat büntetőfeljelentést tett, ezek közül egyik sem vezetett felelősségre vonáshoz. Šabić úgy véli, hogy az MI körüli mítoszok – például az, hogy „magától” gyűjt adatokat – gyakran a jogi felelősség elkenésére szolgálnak.

Mitrović nem először alkalmaz mesterséges intelligenciát vitatható célokra. Korábban híres, elhunyt személyiségeket jelenített meg hologram formájában, illetve MI-vel generált videókat készített politikai ellenfeleiről. A Pink TV például hamis, deepfake videókat sugárzott Dragan Đilasról és Emir Kusturicáról. Egy évvel ezelőtt a belgrádi felső bíróság el is tiltotta Mitrovićot és a Pink Media Groupot attól, hogy a Đilasról készült manipulált felvételt bármilyen formában közzétegyék.

Összességében a Pink AI jelenleg inkább marketingfogásnak és digitális hatalmi demonstrációnak tűnik, semmint valódi technológiai újításnak. Mitrović látszólag a közvélemény és kritikusai megfélemlítésére használja a mesterséges intelligenciát – amely, ha valóban a bemutatott módon működne, súlyosan aggályos lenne jogi és adatvédelmi szempontból egyaránt. Mivel a rendszer még nem nyilvános, tényleges képességeiről alig tudni valamit, de az eddigi jelek alapján a projekt hitelessége erősen megkérdőjelezhető. A történet egyúttal rávilágít arra is, mennyire sürgető lenne a mesterséges intelligencia használatának szabályozása – különösen olyan környezetekben, ahol a technológiai eszközökkel a hatalom rendszeresen visszaél.