A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Etikai Bizottsága állásfoglalásban hívta fel a figyelmet a közéletben és a sajtóban tapasztalható nyelvi eldurvulás veszélyeire.

A testület szerint aggasztó jelenséggé vált, hogy a nyilvános kommunikációban, így a médiában és a közösségi felületeken egyre gyakoribbak a gyalázkodó, sértő, illetve uszító kifejezések, amelyek aláássák a demokratikus párbeszéd lehetőségét.

A MÚOSZ állásfoglalásában kihangsúlyozta, hogy az újságírók felelőssége nem csupán a tájékoztatás, hanem a példamutatás is. A sajtóban megjelenő stílus és nyelvhasználat közvetlenül befolyásolja a társadalmi normákat, ezért különösen veszélyes, ha a trágár, alpári nyelvezet elfogadottá vagy követendő mintává válik. A közéleti szereplők és véleményformálók szavai sokszor irányt mutatnak a közvéleménynek, így az eldurvult kommunikáció legitimálása súlyos károkat okozhat a társadalmi diskurzus minőségében.

Az Etikai Bizottság emlékeztetett arra, hogy a MÚOSZ etikai kódexe világosan kimondja, hogy az újságíró kötelessége a magyar nyelv szépségének és tisztaságának megőrzése. A kódex tiltja az öncélú, szükségtelenül durva, trágár kifejezések alkalmazását, valamint előírja, hogy az újságíróknak kötelességük fellépni a stílusbeli igénytelenség ellen. Az újságírás tehát nemcsak információátadás, hanem értékközvetítés is, amelyben a kulturált, tiszteletteljes nyelvhasználat alapvető elvárás.
A dokumentum arra is rámutatott, hogy a sajtószabadság nem értelmezhető úgy, hogy az felmentést adjon a szakmai és etikai normák alól. A szabad véleménynyilvánítás joga nem jelentheti a gyűlöletkeltés vagy a verbális erőszak legitimálását, ahogyan az indulatoktól fűtött politikai viták sem adhatnak alapot arra, hogy az újságírók vagy a médiumok átlépjék a kulturált diskurzus határait.
A bizottság attól tart, hogy ha a sajtó teret enged a durvaságnak, azzal hozzájárul a közbeszéd további eldurvulásához és az agresszió erősödéséhez. Ez pedig hosszú távon nemcsak a sajtó hitelességét, hanem a demokratikus társadalmi párbeszéd egészét is veszélybe sodorja.
Ezért a MÚOSZ Etikai Bizottsága felkérte a szövetség elnökségét, hogy a jövőben a tagfelvételek elbírálásakor a szakmai alkalmasság mellett vegye figyelembe az érintettek nyelvhasználatát is. Egyúttal arra kérte a magyar sajtó munkatársait, hogy felelősen és tisztelettel bánjanak a nyelvvel, ne járuljanak hozzá a közéleti eldurvuláshoz, hanem segítsenek megőrizni az újságírói hivatás eredeti küldetését.
A bizottság állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy a média nem legitimálhatja a trágár, sértő és gyűlöletkeltő kifejezések használatát. A demokratikus társadalom csak kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéddel működhet, amelyhez elengedhetetlen a nyelvi és stiláris igényesség.