Donald Trump amerikai elnök egy újabb, éjszakai közösségimédia-rohamával került a figyelem középpontjába. Vasárnapról hétfőre virradó éjjel több bejegyzést tett közzé, amelyek végül odáig fajultak, hogy az ABC és az NBC televíziós hálózatok frekvenciaengedélyének visszavonását, illetve súlyos díjfizetési kötelezettség előírását sürgette. Indoklása szerint ezek a médiumok „tisztességtelenül” ábrázolják őt, és szerinte nem érdemlik meg, hogy „az idők legértékesebb rádióhullámain” működhessenek. – írja a The Daily Beast.
A kirohanás közvetlen kiváltó oka egy ABC-n sugárzott interjú volt, amelyben Chris Christie, New Jersey kormányzója és Trump egykori szövetségese, majd pedig kritikusa, élesen bírálta az elnök hatalomgyakorlását. Christie szerint Trump visszaélt hatáskörével, az Igazságügyi Minisztériumot pedig személyes bosszúi eszközeként használta fel. Az interjúban szó esett arról is, hogy Trump másokat bírál titkos iratok kezelése miatt, miközben nála is találtak ilyen dokumentumokat.
Trump első posztja személyeskedő hangvételű volt: az ABC nézettségi gondjait gúnyolta, és a műsorvezető, Jonathan Karl frizuráját támadta. Ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy az ABC korábban 16 millió dollárt fizetett neki peren kívül, mert egy műsorban nemi erőszaktevőnek nevezték. Ezután posztjaiban a népszerűségi mutatóiról írt, saját adatokra hivatkozva 60–70 százalékos támogatottságot állítva, miközben a független felmérések 37–44 százalék közötti támogatottságot mutatnak.
Egyre indulatosabb hangnemben, részben csupa nagybetűs bejegyzésekben támadta az NBC-t és az ABC-t is és „a valaha volt két legrosszabb és legelfogultabb csatornának” nevezve őket. Szerinte ezek 97 százalékban negatív tartalmakat közölnek róla, ezért a Demokrata Párt szócsövei, és a médiahatóságnak fel kéne lépnie ellenük. A végső posztban már konkrétan a frekvenciaengedélyek megvonását követelte.
A helyzet pikantériája, hogy az amerikai médiaszabályozás szerint az ABC és az NBC központi hálózatként nem fizet frekvenciadíjat, hanem azt a helyi leányadóik rendezik. Trump tehát egy olyan jogosítványt követelne számon, amely a valóságban nem is létezik. Ez a szakértők szerint is azt mutatja, mennyire nincs tisztában a médiarendszer működésével, ám egyúttal azt is, hogy hajlandó politikai fegyverként használni a szabályozó hatóságokat.
A történet első pillantásra akár komikus is lehetne: egy sértett elnök késő esti dühkitörése, amelyet egy kritikus interjú váltott ki. Ugyanakkor a tét hatalmas. Trump kijelentései azt sugallják, hogy kész a sajtószabadságot fenyegető eszközöket is bevetni. Ha valóban kísérletet tenne nagy televíziós hálózatok működésének ellehetetlenítésére, az az amerikai demokrácia egyik alapintézményét, a szólásszabadságot rengethetné meg.
Ironikus módon Trump épp a hagyományos, földi sugárzású televíziózás ellen intézett kirohanást – azt a médiaszegmenst támadta, amely a digitális korszakban magától is háttérbe szorul. A csatornák közönsége a streaming és az online tara földfelszíni sugárzás lassan veszít jelentőségéből. Mindez azonban nem csökkenti annak súlyát, amennyiben az Egyesült Államok elnöke hatalmi szóval fenyegeti a médiát.
Trump fellépése újra felveti a kérdést: mennyire képes és hajlandó egy populista vezető saját politikai sérelmeit a demokratikus intézmények működésének kárára kezelni. Bár valószínűtlen, hogy a javaslat tényleges jogi útra terelődne, a puszta fenyegetés is veszélyes jelzés a sajtószabadság jövőjére nézve.
