A Fidesz úgy döntött, hogy elhalasztja az „átláthatósági törvény” – az ellenzék által csak „szájzár-törvényként” vagy „ellehetetlenítési törvényként” emlegetett jogszabály – elfogadását, és azt csak az őszi parlamenti ülésszakban tárgyalja újra. Mindezt Kocsis Máté frakcióvezető ezt az Indexnek adott interjújában jelentette be. A döntés meglepetésként érte a közvéleményt, mivel az Országgyűlés már a jövő héten szavazott volna a javaslatról, amely hatalmas társadalmi ellenállást és nemzetközi kritikát váltott ki.
A törvényjavaslat célja – legalábbis a hivatalos kommunikáció szerint – a magyar szuverenitás védelme, valójában azonban a kritikus hangok, a független média és a civil szervezetek működésének korlátozására adna lehetőséget. A javaslat alapján akár egyéni vállalkozók, például külföldi reklámbevételekből élő youtuberek is célponttá válhatnának. A tervezet az orosz „külföldi ügynök” törvény mintájára készült, ezért több civil és nemzetközi szervezet – köztük az Európai Bizottság, az Európa Tanács, a MÚOSZ, az IPI, az RSF és a CPJ – is élesen bírálta, és több száz hazai és nemzetközi tiltakozás zajlott.
Kocsis indoklása szerint a halasztás oka az, hogy több észrevétel is érkezett a törvényhez. A kormánypárt frakciója ugyan egységes a szuverenitásvédelmi célkitűzésben, de vita van a megfelelő eszközök kiválasztásában.
Az ellenzéki pártok egyöntetűen úgy látják, hogy a halasztás nem végleges visszavonulás, inkább csak időhúzás és taktikai lépés a Fidesz részéről.
Tompos Márton, a Momentum Mozgalom pártelnöke győzelemnek nevezte az elhalasztást, de figyelmeztetett, hogy a hatalom nem tett le a legdurvább eszközök bevetéséről. Szerinte a Fidesz célja továbbra is a társadalom megosztása és az ellenvélemények elnyomása. Kiemelte, hogy a közelgő budapesti Pride fontos próbatétel lesz a szabadságjogok védelmében, és felszólított a civil ellenállás folytatására. A következő tíz hónapot az ellenzéki „önvédelmi küzdelem” időszakának nevezte.
Dobrev Klára Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a nyomásgyakorlás sikerének nevezte a halasztást, amit közös győzelemként értékelt a civil társadalommal. Szerinte ez bizonyítja, hogy van értelme demokratikus eszközökkel szembeszállni a Fidesz autoriter törekvéseivel. Dobrev hangsúlyozta az aktív politikai jelenlét fontosságát mind a magyar Országgyűlésben, mind az Európai Parlamentben, hogy meg lehessen akadályozni a hasonló törvények elfogadását.
Magyar Péter a Tisza Párt elnöke szerint a Fidesz célja nem a törvény valódi elfogadása, hanem a közbeszéd tematizálása, figyelemelterelése a valós problémákról. Úgy véli, hogy a törvényjavaslat egy „gumicsont”, amely mögött a kormány valódi szándéka a társadalmi feszültségek elfedése. Magyar szerint a sajtónak is észre kellett volna vennie, hogy a törvény kommunikációs eszközként funkcionál, miközben a kormány így kerüli el a lényegi kérdések – megélhetési válság, infláció, egészségügy, oktatás, korrupció – tematizálását. A Tisza Párt célja, hogy ezekről az ügyekről beszéljen, és ne asszisztáljon a Fidesz kommunikációs trükkjeihez.
Bár a törvény elfogadását elhalasztották, az ellenzék és a civil társadalom szerint ez csak átmeneti visszalépés, nem valódi meghátrálás. A Fidesz vélhetően ősszel újra előveszi a kérdést, és addig is a közvélemény formálására, illetve az ellenzéki és civil szereplők „felmérésére” használja az időt. A társadalmi és politikai nyomás hatékonynak bizonyult, de az ellenzék szerint nem szabad lankadni, mert a jogállamiságot fenyegető lépések bármikor újra napirendre kerülhetnek. A kérdés nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is komoly visszhangot váltott ki, és várhatóan az őszi parlamenti szezon egyik központi témája marad.
