Halász János, fideszes országgyűlési képviselő 2024. március 12-én, éjfél előtt benyújtotta a „A közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot, amely alapjaiban érinti a külföldi forrásokból támogatott civil szervezetek működését Magyarországon. – írja a Telex.hu.

A jogszabálytervezet célja a hivatalos indoklás szerint a nemzeti szuverenitás védelme, ugyanakkor a szabályozás a kritikus véleményformálókat és civil szervezeteket érintő súlyos korlátozásokat vezetne be.
A javaslat értelmében, ha a 2023 végén létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatás révén veszélyezteti az ország szuverenitását, akkor kezdeményezheti annak felvételét egy hivatalos listára. E listára kerülés több szankcióval jár: a szervezet elveszíti a jogot az adó 1%-ának gyűjtésére, valamint minden támogatótól és támogatásról írásos, jogilag hiteles dokumentációt kell bekérnie, amely igazolja, hogy a forrás nem külföldről származik.
A törvény minden külföldről érkező támogatást potenciális veszélynek minősít – még az uniós pályázatokból származó, teljesen átlátható forrásokat is. Ez jelentős mértékben megnehezítené azon civil szervezetek működését, amelyek EU-s vagy nemzetközi támogatásokból finanszírozzák projektjeiket.
További szigorításként a listázott szervezetek vezetőinek, alapítóinak és felügyelőbizottsági tagjainak vagyonnyilatkozatot kell tenniük, továbbá kiemelt közszereplőnek minősülnek. Ha a hatóság mégis úgy találja, hogy egy ilyen szervezet külföldi támogatást fogadott el, akkor az összeg 25-szörösének megfelelő bírságot szabhat ki, amelyet 15 napon belül be kell fizetni. A befizetett összegek és az érintett szervezet teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal helyszíni ellenőrzéseket is végezhet a listázott szervezeteknél, beleértve az iratok, számítógépek, adathordozók átvizsgálását és másolatok készítését, szükség esetén a rendőrség közreműködésével.
A szuverenitás megsértésének kritériumai rendkívül tágak: minden olyan tevékenység ide sorolható, amely – a hivatal szubjektív megítélése szerint – sérti az ország demokratikus jogállamiságát, a nemzeti egységet, a hagyományos családképet, vagy befolyásolja a választói akaratot, illetve a közvéleményt. Ez gyakorlatilag bármely kormánykritikus megnyilvánulásra kiterjeszthető, legyen szó civil tevékenységről, sajtómunkáról vagy akár tudományos véleményről.
A törvény elfogadása után a szabályozás a harmadik napon lépne életbe, de az 1%-os felajánlások tilalma csak a következő adóévtől érvényes. Az azonban nem derül ki, hogy a Hivatal mikorra köteles javaslatot tenni a kormánynak a listára felveendő szervezetekről.
A törvényjavaslat társadalmi és politikai visszhangja jelentős volt. Orbán Viktor március 15-i ünnepi beszédében súlyos szavakkal illette a kormánykritikus szereplőket, köztük civil szervezeteket, bírókat és újságírókat. „Tavaszi nagytakarítást” hirdetett, az érintetteket „skarlát betűs” idegen ügynököknek titulálta, akiket „a pokolban külön bugyor” vár. A beszéd heves reakciókat váltott ki, tiltakoztak többek között pszichológusok, bírók és akadémikusok, ám a hatóságok nem találtak benne kivetnivalót.
Összességében a törvényjavaslat komoly kritikákat vet fel a demokrácia, a civil társadalom függetlensége és a szólásszabadság jövőjét illetően Magyarországon. A tervezet jogi és társadalmi szempontból is precedensértékű lehet, mivel radikálisan új szintre emelné az állami ellenőrzést a civil szféra és a közvélemény felett.