Az idei Nyári Olimpiai Játékokon történtek is megmutatták, hogy hogy a szerkesztők és az újságírók mennyire járatlanok az ilyen jellegű témák kezelését illetőleg. Ezért az Újvidéki Újságíró Iskola (NNŠ) kutatást publikált a nemi hovatartozással kapcsolatos félretájékoztatásról, és az újságírók számára ajánlásokat fogalmazott meg, hogy miképpen ismerhetik fel a a nemi identitásra irányuló hamis és manipulatív tartalmakat, illetve a munkájuk során miképpen kerüljék el ezeket.

Az egyik javaslat az, hogy a szerkesztőségek több írást közöljenek a nőkről és LMBT+ témákról, hogy ezeken keresztül is feltárják az e csoportokat célba vevő dezinformációkat, az újságírókat pedig tájékoztassák az érintettekkel kapcsolatos sztereotípiákról és e közösségek szembeni előítéletekről, hogy szenzációhajhászás nélkül tudósítsanak és, hogy elkerüljék e csoportokkal szembeni negatív attitűdök terjesztését.

Az újságíró iskola javaslatai között szerepel az is, hogy a szerkesztőségek lépjenek kapcsolatba és kérjenek tanácsot a gendertanulmányok szakértőitől is.

Az ajánlások között vannak olyanok is, amelyeket az Újságírói Kódex is megemlít. Ilyen többek között a beszélgetőpartner személyazonosságának az eltitkolása és szükség esetén az anonimitásának a biztosítása is.

No de mi isa  nemi alapú dezinformáció?

A gender vagy nemi alapú dezinformáció a női politikusok, aktivisták, újságírók, közéleti személyiségek vagy pedig az LMBT+ közösség ellen irányuló, megtévesztő, pontatlan vagy hamis információk és képek terjesztését jelenti és amely nemi előítéleteket gerjeszt bizonyos politikai vagy gazdasági célok megvalósítása érdekében.

Az NNŠ kutatói megfigyelték, hogy a szexuális irányultsággal kapcsolatos félretájékoztatás a hazai médiában gyakran sztereotípiákon és előítéleteken alapul, amelyek a nőkkel vagy az LMBT+ közösséggel szembeni félretájékoztatás „kulcsfontosságú eszközei”.

A nemrég véget ért Nyári Olimpiai Játékok kapcsán ennek legékesebb példája az, ahogyan a szerb médiumok Iman Khalif algériai ökölvívónővel foglalkoztak
Az újságíró iskola kutatása szerint a nemi sztereotípiákat és a meleg, nembináris vagy pedig a transznemű emberekkel szembeni előítéleteket a közvélemény manipulálására használják fel. A szövegekben gyakran előfordulnak előítéletek a nők és férfiak viselkedésével valamint a transzneműséggel kapcsolatban,, amelyet gyakran igazságtalanul betegségként vagy nyugati hóbortként mutatnak be.

A média gyakran alkalmazott stratégiája a személyes támadások is, amikor is a nőket valós vagy feltételezett tulajdonságaik alapján sértegetik. „A téma megvitatása helyett a hangsúly a személy lejáratásán, sértegetésén vagy pedig a lekicsinylésén van, annak érdekében, hogy az érintett érvelése kevésbé legyen hiteles.”

Ugyanakkora nemi hovatartozással kapcsolatos félretájékoztatás nemcsak az LMBT+ embereket veszi célba, hanem azt a mozgalmat is, amelyik kiáll e személyek jogaiért. Gyakran rosszindulatúnak tüntetik fel őket, és a a pedofília népszerűsítésével vagy a társadalmi folyamatok manipulálásával vádolják.

Hozzájuk hasonlóan a feminista mozgalmak és a nőjogi aktivisták úgyszintén a félretájékoztatás célpontjai.
a hagyományos értékeket és a „természetes” férfi-nő kapcsolatokat fenyegető veszedelemként mutatják be őket és ezt a narratívát arra használják fel, hogy a társadalomban és fenntartsák a nők és a nemi kisebbségek alsóbbrendű helyzetét.

A kutatás rámutat arra is, hogy a gender narratívákat politikai, társadalmi vagy gazdasági célok elérésére használják fel, miközben az európai értékeket negatív színben jelenítik meg.

Az Európai Uniót és annak értékeit pedig gyakran a nemzeti és családi értékekkel ellentétben állítják be és rossz, természetellenes vagy pedig erkölcstelen nyugati divatként prezentálnak.
Az EU hiteltelenítése elsősorban az európai törvények és rendeletek félreértelmezésén alapszik, amelyeket Szerbiában káros normákként mutatnak be. Az előírásokat kiragadják a szövegkörnyezetből és bagatellizálják őket, hogy ezzel is támogassák az EU és az európai integráció elleni propaganda-narratívákat. Ennek részeként a transznemű emberekkel és nőkkel szemben fennálló sztereotípiákat és előítéleteket politikai célokra használják fel, félelmet és ellenállást keltve az európai törvényekkel és értékekkel szemben.

Emellett egy adott narratíva alátámasztása érdekében a tudományos tényeket is eltorzítják, hamis információkat közölnek tényként, vagy pedig hitelességük leellenőrzése nélkül áltudományos bizonyítékokra hivatkoznak.

Az ilyen jellegű stratégiákat a hagyományos mellett a közösségi médiumokban is előszeretettel alkalmazzák.

A NNŠ kutatói szerint az ilyen jellegű kampányokat gyakran előre eltervezik.

Hamis információkat, gyakran szexuális tartalmú megszerkesztett képeket és videókat terjesztenek

az adott személy megrágalmazása, illetve lejáratása és nevetségessé tétele érdekében.

De van amikor csoportokat tájékoztatnak félre a nemek közötti egyenlőségről szóló hamis narratívákkal és statisztikai adatokat találnak ki ennek érdekében.

Ezenkívül gyakran hamis összefüggéseket hoznak létre a különböző problémák között, és a fontos kontextus kihagyásával pontos adatokat manipulálnak. Digitális botokat és algoritmusokat használnak az ellentétes álláspontok felerősítésére és konfliktusokat idéznek elő.