A Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) a sajtószabadságról és az újságírók biztonságáról szóló felmérésének az eredménye szerint a tavalyi év folyamán minden harmadik újságírót megfenyegették a munkája miatt. Az újságcímek mögött: Fenyegetések, támadások és újságírókra nehezedő nyomások Szerbiában címet viselő felmérésének az eredményeit ma tették közzé – írja a Danas napilap.

A megkérdezett újságírók szerint az esetek 46, 2 százalékában különböző intézmények gyakoroltak nyomást a sajtómunkásokra. Legtöbb esetben a különböző eseményekről szóló tudósítás lehetőségét tiltották meg számukra, illetve a hatóságok éltek vissza a helyzetükkel, ezeket követi az újságírókra gyakorolt gazdasági jellegű nyomás, illetve a munkahelyi bizonytalanság (esetek 40,2 százaléka), ezt pedig a verbális fenyegetések követik (30, 5 százalék)

A megkérdezett újságírók 90 százaléka szerint az illetékes hatóságok nem megfelelően reagáltak az általuk bejelentett fenyegetésekre, amelyek közül a legtöbb a nevüket elhallgató, vagy pedig valamelyik pártot támogató személyektől (14,1 – 14,1 százalék), illetve köztisztségviselőktől származnak (13,1százalék)

Az összes negyedik fenyegetésnek, támadásnak vagy pedig nyomásgyakorlásnak kitett újságíró szerint, hogy ezek hatással bírtak a testi egészségükre, míg a válaszadók 40 százaléka arról számolt be, hogy szorongást, kényelmetlenséget és félelmet érzett az őt ért fenyegetések után.

A felmérés szerint a szerbiai újságírók egyre inkább szembesülni kénytelenek a digitális erőszakkal és az öncenzúrával. A megkérdezett újságírók több mind fele bevallotta, hogy volt, amikor lemondott az általa készített médiatartalom közzétételéről. Az újságírók szerint az ilyen jellegű döntésük indokaként a saját biztonságukért érzett félelmet, a munkáltatójuk nyomásgyakorlását és etikai dilemmákat hoztál fel.

A szerbiai újságírók, amint azt a felmérés kimutatta, nagyrészt digitális erőszakkal és növekvő öncenzúrával szembesülnek. Erre utal az is, hogy a megkérdezett újságírók több mint fele bevallotta, hogy lemondott az általa készített médiatartalom közzétételéről. Az újságírók az ilyen döntések leggyakoribb okaként a biztonság miatti félelmet, a munkáltatói nyomásgyakorlást és az etikai dilemmákat említették.

A megkérdezett újságírók fele arra a kérdésre, hogy a munkáltatójuk a nem megfelelő cselekedeteikkel befolyásolják-e az öncenzúrát, azt válaszolta, hogy a munkáltatóknak nincs ráhatásuk az anyagaik publikálásával kapcsolatos döntéseikre, míg a sajtómunkások másik fele szerint a munkáltatók továbbra is hatással vannak erre.

A felmérést a Szerb Újságírók Egyesülete a Szerb Újságírók Független Egyesületével karöltve, az Európai Unió és az Európai Tanács támogatásából készítette el.