A szerdán az Európai Parlamentben elfogadott új európai médiaszabályozás (European Media Freedom Act) többek között általános tilalmat vezet be az újságírók jogellenes megfigyelésére, így a kémprogramok használatára csak nagyon pontosan behatárolt esetben lesz lehetőség. Emellett átláthatóbbá teszik a médiatulajdonlásokat a médiaszektorban, szabályozzák az online platformok tartalommoderálását. Az EMFA ezenkívül szabályozza a közmédiumok működését is, és az állami reklámpénzek elosztásának kérdését is igazságosabbá teszik. A Fidesz képviselői nemmel voksoltak az új szabályozásra.

Az Európai Parlament képviselői a mai, szerdai zárószavazáson megszavazták az újságírókat és a média függetlenségét a politikai és gazdasági nyomásgyakorlástól védő új szabályokat, az úgynevezett EMFA-t(European Media Freedom Act). Az európai sajtószabadságról szóló jogszabályt az EP-képviselők.464 támogató szavazattal, 92 ellenszavazattal fogadták el. 65-en tartózkodtak – írja a Media1.

A jogszabály a média függetlenségének védelmére kötelezi a tagállamokat és tiltja a szerkesztői döntések befolyásolásának minden formáját.

Megvédik az újságírókat, tilos a nyomásgyakorlás

Az EMFA értelmében az újságírói munka védelme érdekében a hatóságok nem gyakorolhatnak nyomást az újságírókra és a szerkesztőkre: nem kényszeríthetik őket forrásaik felfedésére őrizetbe vétellel, szankciókkal, házkutatással, megfigyelő szoftverek telepítésével és egyéb módszerekkel.

Kémprogramokat csak nagyon különleges esetekben alkalmazhatnak újságírók ellen

Az Európai Parlament annak érdekében, hogy kémprogramokat (mint amilyen a magyar kormány által újságírók ellen alkalmazott Pegasus) csak eseti alapon lehessen alkalmazni  biztosítékokat építtetett be a jogszabályba és kizárólag az esetben alkalmazhatóak amennyiben, egy szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény alapos gyanúja miatt egy független igazságügyi hatóság ezt engedélyezi. DE Még ezekben az esetekben is a megfigyelt személyeknek joguk lesz ahhoz, hogy a megfigyelést követően tájékoztatást kapjanak, lehetőséget adva számukra arra, hogy a bíróságon megtámadják az intézkedést.

Átláthatóbb közmédia

A közszolgálati média függetlenségének szavatolása érdekében az új szabályozás alapján a közszolgálati médiumok vezetőit és vezetőtestületi tagjait átlátható és megkülönböztetésmentes eljárást követve, kellően hosszú hivatali időre kell kinevezni, hogy ne lehessen őket a politika szócsöveiként használni.

Munkaszerződésük lejárta előtt a közmédiumok vezetőinek csak szakmai indokkal lehet felmondani. Az EMFA alapján a közszolgálati média számára fenntartható és kiszámítható finanszírozást kell biztosítani, mégpedig átlátható és objektív keretek között.

Nyilvános adatbázis a médiatulajdonlásokról

Ahhoz, hogy a nyilvánosság számára egyértelmű legyen, kinek a kezében van egy adott médium és milyen érdekek befolyásolhatják a híradást, nagyságtól függetlenül az összes médiavállalkozás és hírügynökség tulajdonosainak adatait be kell jegyezni egy nyilvános nemzeti adatbázisba, és fel kell tüntetni benne azt is, hogy az állam közvetve vagy közvetlenül szerepel-e a tulajdonosok között.

Igazságosabban elosztott állami hirdetések és közfinanszírozás

Az állami hirdetések igazságos elosztása érdekében a cégeknek az állami hirdetéseken és pénzügyi támogatásokon keresztül befolyó közpénzekről is számot kell adniuk, és nem csak az uniós tagországok vonatkozásában.

Az új uniós jogszabály értelmében a médiavállalkozásoknak és az online platformoknak nyilvános, arányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett lesz nyújtható közfinanszírozás. Az állami hirdetésekre fordított közkiadásoknak szintén nyilvánosnak kell lenniük. A teljes éves összeg mellett médiumokra lebontva is fel kell tüntetni a költségeket.

Védelem az online óriásplatformok önkényes döntéseivel szemben

A média szabadságát szem előtt tartva az EMFA megalkotói arra is figyelmet fordítottak, hogy külön mechanizmust építtessenek be a szabályozásba az online óriásplatformok (például a Facebook, az Instagram vagy az X / Twitter) önkényes tartalommoderálása ellen. A platformoknak a médiaszolgáltatók nyilatkozatai alapján mindenekelőtt különbséget kell majd tenniük független és nem független források között. Amennyiben egy adott tartalmat el kívánnak távolítani vagy korlátozni kívánják annak közzétételét, szándékukról 24 órával korábban értesíteniük kell az érintett médiaszolgáltatót, hogy az reagálni tudjon. Ha a 24 óra elteltével a platform nem kap választ (vagy a válasz nem kielégítő), és a platform az adott tartalmat továbbra is a használati feltételeibe ütközőnek tartja, csak akkor törölheti vagy korlátozhatja.

Az érintett médiaszolgáltatónak lehetősége lesz peren kívüli vitarendezési testület elé vinni az ügyet, illetve állásfoglalásra kérheti fel a Médiaszolgáltatások Európai Testületét (a nemzeti szabályozó hatóságok tagjainak a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály alapján létrehozandó uniós testületét).

Sabine Verheyen néppárti jelentéstevő a máltai újságíró-gyilkosságot és a magyar médiahelyzetet emelte ki a jogszabály indokaként és a plenáris vitában megjegyezte, hogy a sajtószabadság világszerte veszélyben van, így Európában is: a máltai gyilkosság, a sajtószabadságot fenyegető veszélyek Magyarországon, és sok más példa egyértelműen bizonyítja ezt.

„Az európai médiaszabadságról szóló jogszabály a mi válaszunk erre a fenyegetésre, és mérföldkő az európai jogalkotásban. Értékeli és védi a média kettős szerepét: a médiát mint vállalkozást és mint a demokrácia őrzőjét” – hangsúlyozta ki.

A jogszabály elfogadásával az Európai Parlament a polgárok Európai Unióval szembeni elvárásaira reagál, amelyeket az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseiben fogalmaztak meg:

a média függetlenségét fenyegető veszélyekkel foglalkozó jogszabály bevezetése és az uniós versenyszabályok érvényesítése a médiaszektorban, a nagy médiamonopóliumok megakadályozása, valamint a médiapluralizmus és az indokolatlan politikai, vállalati és/vagy külföldi beavatkozástól való függetlenség biztosítása érdekében (27. javaslatok (1) és (2) bekezdése);

a dezinformáció elleni küzdelem az online platformokra és a közösségi médiavállalatokra vonatkozó jogszabályok és iránymutatások révén (33(5) bekezdés);

a szabad, pluralista és független média védelme és támogatása, valamint az újságírók védelmének biztosítása (37(4) bekezdés).

A Fidesz EP-képviselői többnyire nemmel szavaztak, egy részük nem is szavazott. A hang.hu az Európai Parlament honlapjáról kigyűjtötte, hogy a magyar politikusok hogyan szavaztak az új, a média szabadságát megvitatni hivatott jogszabállyal kapcsolatban. E szerint az EMFA ellen szavazott a Fideszből Bocskor Andrea, Deli Andor, Győri Enikő, Hídvégi Balázs, Schaller-Baross Ernő, Tóth Edina és Trócsányi László is. Vélhetően hiányzott a voksolásról Deutsch Tamás, Gyürk András, Járóka Lívia és Kósa Ádám, illetve Ujhelyi István is.

Megszavazta a törvényt a DK-ból Ara-Kovács Attila, Dobrev Klára, Molnár Csaba, Rónai Sándor, a momentumos Cseh Katalin és Donáth Anna, valamint a jobbikos Gyöngyösi Márton. A KDNP-s Hölvényi György tartózkodott. Érdekesség, hogy az RMDSZ két néppárti képviselője, Vincze Lóránt és Winkler Gyula is megszavazta a törvényt.

A magyar független média szempontjából külön is fontos cikkelyek

  • Az Európai Médiaszolgáltatási Tanácsnak (Boardnak) saját kezdeményezésre vagy az Európai Bizottság kérésére véleményt kell kiadnia azokról a nemzeti intézkedésekről, amelyek valószínűleg hatással lesznek a médiaszolgáltatások belső piacának működésére, vagy amelyek hatással vannak a médiapluralizmusra vagy a médiaszolgáltatók szerkesztői függetlenségére. (Article 12)
  • A Boardnak saját kezdeményezésre vagy az Európai Bizottság kérésére véleményt kell kiadnia azokról a médiapiaci koncentrációkról, amelyek valószínűleg hatással lesznek a médiaszolgáltatások belső piacának működésére, vagy amelyek hatással vannak a médiapluralizmusra vagy a médiaszolgáltatók szerkesztői függetlenségére.
  • A hatóságoknak tilos lesz nyomást gyakorolniuk az újságírókra és szerkesztőkre, hogy felfedjék a forrásaikat. Nem vehetik őket őrizetbe emiatt, nem hozhatnak szankciókat ellenük, nem végezhetnek szerkesztőségi házkutatást, és nem telepíthetnek eszközeikre kémszoftvert.

Az állami hirdetések kapcsán:

  • A Board a médiaszolgáltatókkal és más érdekelt felekkel konzultálva iránymutatásokat és ajánlásokat dolgoz ki az állami reklámozásra és vásárlásokra szánt közpénzek elosztásának kritériumaira és módszertanára. (Article 12, m (a))
  • Egy adott állami cég nem adhat többet egyetlen médiaszolgáltatónak sem a reklámköltségvetése 15 százalékánál. (Compromise 25 – Article 24)
  • A médiaszolgáltatóknak nyilvánosságra kell hozniuk tulajdonosi viszonyaikra vonatkozó információkat és a számukra juttatott közpénzeket, valamint az állami reklámozás mértékét. (Nyilatkozniuk kell arról is, ha nem uniós országokból kapnak támogatást.) Az állami reklámkiadásokra vonatkozó információk nyilvánosak lesznek, beleértve az éves teljes összeget és az egyes médiumokra jutó összeget is.