Hétfőn a leicesteri rendőrség 15 muzulmán és hindu személyt tartóztatott le az augusztus 28-án, az Ázsiai Kupa India és Pakisztán közötti mérkőzése után kezdődő és hetekig tartó zavargások után.
Az augusztusi krikettmérkőzést követő ünnepi mámornak egy közösségi oldalon megosztott videófelvétel vetett véget, amely szerint a hinduk rátámadtak egy muszlim személyre. Azóta kiderült, hogy a verekedés áldozata valójában szikh volt és ő is az ellene támadók által támogatásban részesített csapat szurkolója volt. A rendőrség heteken keresztül igyekezett megcáfolni a dezinformációt, de nem jártak sikerrel, az elmúlt hétvégén pedig újabb zavargások törtek ki egy előre be nem jelentett tüntetést követően. A dezinformációk szerint a különböző vallási közösségek hívei terrorcselekményeket követtek el vallási létesítmények és az ezekben lévő hívők ellen. Szombat este egy, a Twitteren közzétett bejegyzés egy helybéli mecset elleni támadásról számoltak be, a helyszínen járőröző rendőrségi tisztségviselők azonban megcáfolták a támadás elkövetését.
A hétvégén a közösségi oldalakat elárasztották azok a videófelvételek is, amelyen hindu férfiak az Indiában a muszlimok elleni erőszak szinonimájává váló „Jai Shri Ram” – „üdvözöljük Lord Ram”-ot vagy „győzelmet Lord Ramnak” című dalt énekelve menetelnek a Green Lane Road városnegyed utcáin, ahol számos muszlim tulajdonban lévő vállalkozás található.
Zavargások Leicesterben (Forrás: Twitter)
A városban élő hindu és muszlim családok a Guardiannak nyilatkozva egyaránt elmondták, hogy támadások és gúnyolódások célpontjaként érzik magukat.
A The Guardianban megjelent írás szerint a hindu és muzulmán közösségek közötti feszültségkeltésben Narenda Modi, India miniszterelnöke áll az élen, akit a kisebbségekkel, főleg muszlimokkal szembeni bánásmódja és az ország szekuláris alapjainak az aláásása miatt korábban is értek bírálatok.
A kormány által megtévesztésként alkalmazott közösségi média-taktikák a szakértők szerint Indiában mindennaposnak tekinthetőek, ahol olyan platformokat érnek bírálatok, mint a Facebook, a Twitter és a WhatsApp, mert lehetővé teszik a dezinformációk, az online zaklatás és erőszak terjesztését.
Gurharpal Singh, a londoni Soas Egyetem szikh és pandzsábi tanulmányainak emeritus professzora és a Leicesteri Egyetem vendégmunkatársa szerint Leicester a multikulturalizmus modellje, viszont létezik egyfajta megosztottság.
1964 óta Leicesterben élő Singh szerint a megnövekedett feszültségek egyben szélesebb körű társadalmi változások részét képezik és rámutatott a városban élő kisebbségek demográfiai változásaira, a megnövekedett nélkülözésre, amit a koronavírus-járvány tovább súlyosbított, de szerinte az indiai politikum növekvő befolyását sem, ahogyan az Indiában hatalmon lévő Indiai Néppárt (Bháratíja Dzsanatá Párt – BJP) mozgósítani próbálja a diaszpórában élőket is.
