Mint ahogyan a Sajtószabadság Alapítvány korábban beszámolt róla, egy botrányos stúdióbeszélgetés miatt Montenegróban ideiglenesen betiltották a szerbiai Pink Televízió reggeli műsorát.
A montenegrói nyilvánosság szemében az augusztus 27-én sugárzott műsornak az a része verte ki (jogosan) a biztosítékot, amikor is műsorvezető, Jovana Jeremić, a magát magándetektívnek valló Braco Zdravkovićtyel beszélgetett a cetinjei mészárlás állítólagos okairól. A regelli műsor házigazdája azon a szombaton úgy jelentette be műsorát, hogy abban elhangzik majd a mészárlás valódi oka, amiről állítólag cetinjei szomszédoktól értesültek. A korábban is Zdravkovićhez hasonló botrányos vendégek szerepeltetéséről és nem kevésbé botrányos kijelentéseiről ismert műsorvezető maga is egy sor találgatást fogalmazott meg a gyilkos indítékairól. Szenzációhajhász találgatásaihoz maga a beszélgetőtársa is csatlakozott, azzal, hogy ő és egy lépéssel tovább lépett az elkövető családjával és áldozataival kapcsolatos privát részletek bemutatásában.
Zdravković, akiről egy kis guglizás után megállapítható, hogy szinte nincs is olyan tragédia, ami kapcsán valahol ne vendégszerepelt, vagy legalább eg bombasztikus című videófelvételt ne posztolt volna, most sem habozott arról az információkról beszélni, amelyet állítólagos beszélgetéseken keresztül a cetinjei lakosoktól szerzett.
A műsorban a gyilkos pszichikai egészségével kapcsolatos találgatások is elhangzottak, ahogyan arról is, hogy az elkövető azért ölte meg meggyilkolt Nataša Martinovićot mert szerelmes volt a nőbe. A legékesebb példája annak, hogy mennyi szenzációhajhász találgatás hangzott el, amikor az állítólagos magánnyomozó megjegyezte, hogy a gyilkosnak albérlői voltak a fejében, akik azt sugallták neki, hogy a meggyilkolt nő udvarol neki.
„Bizarrságokból sosem elég„- szakította félbe a műsorvezető a Szerbiával szomszédos ország modernkori történelmének legszörnyűbb gyilkosságának szentelt interjút, hogy a közvetlenül a tengerpartról bejelentkező interjúalannyal a montenegrói strandokról beszéljen – tette mindezt egy montenegrói szálloda népszerűsítése érdekében.
Miután a műsorban megvitatták a montenegrói tengerpart szépségét is, visszatértek a cetinjei tömeggyilkossággal kapcsolatos eszmecseréjük folytatásához, és a magát a meggyilkolt Nataša Martinovićnak, de Cetinje becsületének önjelölt védelmezőjének valló „magánnyomozó“megjegyezte, hogy, Vuk Borilović, a mészárlás elkövetője ezzel a tettével az egész szerb népet megszégyenítette.
„A szerb és a montenegrói nép ugyanis ugyanaz a nemzet” – hangsúlyozta ki Zdravković, egyben kihasználva az alkalmat, hogy elmondja azt is, hogy neuropszichiáterhez járni a legnagyobb szégyen Montenegróban, Cetinjét meg a „a montenegrói urak központjának” nevezte.
A félórás felettébb zavaros beszélgetés során Zdravković több egymásnak ellenmondó nézetet is megfogalmazott arról, miszerint a szerb társadalom a montenegróinál jobban szabályozott, de rögtön ezt követőleg megjegyezte, hogy „mi (szerbek – a szerz. megjegyzése) semmivel sem vagyunk jobbak a montenegróiaknál.
A „magánnyomozó” azt is kifejtette, hogy Montenegróban az utca egyik oldaláról sem mehetünk át a másikra, amennyiben nem ismerünk egy keresztapát-vagy pedig politikust, majd pedig egyfajta mentségként az etikátlan találgatásaira megjegyezte, hogy sok barátja van Cetinjében.
Jovana Jeremić a monetengróiak által kifogásolt beszélgetést azzal a megjegyzéssel zárta le, hogy a kollégáknak lesz mit írniuk a műsorban elhangzottakról.
