A díjjal kitüntetett Pápai Gábor, a Népszava karikaturistája – akit korábban különféle fenyegetések értek, miután a COVID-19 járvány kapcsán karikatúrát készített Müller Cecíliáról – és az ukrán Vlagyimir Kazanevszkij tehetségét és bátorságát ismerték el.

A díjat 2010-ben a Nobel-békedíjas volt ENSZ főtitikár, Kofi Annan ösztönzésére Marie Heuzé, az ENSZ korábbi genfi ​​szóvivője, valamint Chappatte és Plantu karikaturisták alapították 2010-ben. A díjat azok kapják, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a megelőző évben az emberi jogok és a szólásszabadság terén.

Az elismerést a tavalyi Nobel-békedíjas Maria Ressa, a Fülöp-szigeteki Rappler hírportál alapítója és Dmitrij Muratov, a Novaja Gazeta független orosz lap főszerkesztője adta át. A két díjazott munkái május 31-ig lesznek láthatók a genfi-tó melletti Quai Wilson sétányon.

 

Pápai Gábor a köszönőbeszédében egyebek mellett azt mondta, szerinte Magyarországon azért jó karikaturistának lenni, mert tőlünk keletre ez már életveszélyes, nyugaton pedig unalmas. Kijelentette, hogy vele csak annyi történt, hogy beperelték a lapját és rá kígyó-békát kiabáltak tévékben, rádiókban, újságokban. Pápai azt mondta, a száját ennél jobban azért nem akarták befogni, mert ehelyett már rég befogták az emberek szemét és fülét, a maffiaállam kiépült Magyarországon, Magyarországot bekerítették a putyinisták.  Azt mondta, ma Magyarországon a többség megszavazná akár a Nürnbergi Törvényeket is, és ehhez a többséghez ma nem ér el a hangjuk a propaganda zajában. „Itt most kint a sajtószabadságot ünnepeljük, de otthon még nem érdemeltük ki ezt az elismerést. Ti azonban biztos hozzájárultok, hogy áttörjük a hallgatás falát. Nem is tudom, hogy köszönjem meg. Merci beaucoup!” – említette köszönőbeszédében Pápai Gábor, akinek teljes beszéde IDE kattintva olvasható

Pápai Gábor karikatúrája (Forrás: Népszava)

A másik díjazott, az ukrán Vlagyimir Kazanevszkij az ország legjobb karikaturistája február 24-én kora reggel stúdiójában dolgozott, amikor hangos robbanásokat hallott a repülőtér közelében. Feleségével együtt Nyugat Ukrajnába menekült az orosz megszállók elől, majd pedig úgy döntöttek, hogy a kelet-szlovákiai Eperjesbe (Prešov) utaznak tovább és egy művészközösségbe telepednek be. Rajzanyagaitól, katalógusaitól és könyveitől megfosztva, amelyeket Kijevben kellett hátrahagynia, Vlagyimir Kazanyevszkij továbbra is könyörtelenül rajzol: Putyin akcióban, egy tankon vagy a Titanic orrában.

„Az autokraták és a diktátorok félnek a karikatúráinktól, és igazuk is van, mert rajzaink erős fegyverek” – mondja.

Vlagyimir Kazanevszkij karikatúrája