A magyarok többsége szerint ma nem szabad a sajtó Magyarországon, sőt, még romlott is a helyzet az elmúlt években, de a fideszes szavazók kicsit másképp gondolkodnak ezekben a kérdésekben – összegzi a cseh Economia médiavállalat által a Visegrádi Négyekhez tartozó országokban elkészített friss felmérés.
A kutatás készítői arra keresték a választ, hogy az emberek mennyire aggódnak a sajtószabadságért, a független újságírásért Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban.
Mint kiderült, a sajtószabadság és a sajtó függetlenségének megítélése nem azonos a V4-országok között; a sajtószabadságot övező vélemények Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában nagyjából összehasonlíthatók, viszont Magyarországon a felmérés lényegesen alacsonyabb támogatást mutatott ki mind a szerkesztői, újságírói szabadság, önállóság, mind pedig a közszolgálati média függetlenségének területén, így a felmérés szerint a vizsgált országok közül hazánkban látják leginkább úgy, hogy nincs sajtószabadság, míg legkevésbé a cseheknél.
A magyar megkérdezettek 43 százaléka mondta azt, hogy Magyarországon nem szabad a sajtó,a kormány ugyanis beleszól az újságírók munkájába.
Egyedül a megkérdezett fideszes szavazók 58 %-a szerint az országban sajtószabadság van és mindössze 15 százalékuk vélte úgy, hogy nincs.
Hasonló a helyzet a lengyel kormánypárti szavazók körében is, a csehek legnagyobb pártja, az Andrej Babiš-féle ANO 2011 szavazóinak 39 százaléka szerint van sajtószabadság Csehországban, 33 százalék szerint pedig nincs.
Valamennyi vizsgált országban úgy látják, az elmúlt öt évben romlott a sajtószabadság helyzete náluk – a lengyelek 55, míg a magyarok 40 százaléka még azt is gondolja, hogy náluk rosszabb a helyzet, mint a többi közép- és keleti-európai országokban. A fideszes szavazók ezúttal is másképpen vélekedtek, és 40 százalékuk szerint még javult is a sajtószabadság helyzete és mindössze 19 százalékuk vélte úgy, hogy ez romlott.
A kutatás szerint a magyarok 48 százaléka aggódik a sajtószabadság helyzete miatt, ami egyezik a csehek válaszával. Egyedül a lengyeleknél rosszabb a helyzet; ott 63 százalékos ez az arány.
A fideszesek több mint fele egyáltalán nem aggódik a magyar sajtóhelyzet miatt; ezzel szemben az ellenzéki pártok szavazóinak többsége igen. Hasonló a helyzet a többi V4-es országban is.
Azt is felmérték, mennyire tartják fontosnak az emberek, hogy az országukban a kormány befolyásától mentes, független média is működjön. Így a magyarok 72 százaléka szerint lenne szükség erre, míg a többi vizsgált országban ez az arány 80 százalék felett van.
Ami ennél is érdekesebb az, hogy a magyarok 7 százaléka szerint nincs is szükség független sajtóra.
A fideszes és jobbikos szavazók ugyanúgy válaszoltak a fenti kérdésre: 5-5 százalékuk szerint nem fontos, hogy legyen Magyarországon független sajtó, az MSZP-sek körében pedig 3 százalék ez az arány. Az is kiderült, hogy egyetlen DK- vagy LMP-szavazó sem mondott ilyesmit.
Magyarországon kevesebben támogatják a szerkesztőségek függetlenségét is. Azzal, hogy a felmérés szerint az emberek többsége szinte mind a négy országban úgy vélekedik, hogy a sajtóorgánumok tulajdonosainak nem szabad beleszólnia abba, mit írhatnak le az újságírók. Magyarországon ebben a kérdésben is van egy kis eltérés: a megkérdezettek 47 százaléka vélekedik így, míg a másik három vizsgált országban ez átlagban 60 százalék.
A szerkesztőségek teljes autonómiáját is kevesebben támogatják Magyarországon: 55 százaléknyi az ezt támogatók aránya, míg a többi V4-es országben bőven 70 százalék feletti ez az eredmény.
A magyarok 53 százaléka szerint a kormány nem szólhatna bele a közszolgálati média működésébe és műsoraiba. Ez elmarad a régió más országainak eredményeitől, például a csehek 80 százalékától.
A magyar ellenzékiek többsége szerint a kormánynak nincs keresnivalója a közmédia működésében. A kérdésben a fideszesek 35-35 százaléka szavazott az igennek és nemmel is.
Ugyanakkor a magyarok 46 százaléka szerint a közmédia nem képviseli, nem mutatja meg az ő politikai nézeteit, miközben mindössze 25 százalék állítja azt, hogy az övét igen. Ugyanez a helyzet Szlovákiában és Lengyelországban is.
A sajtószabadság védelme és a független újságírás támogatása kapcsán mind a négy országban nagyjából egyforma mértékben támogatják azt, hogy az állam erősítse meg a sajtószabadságot és függetlenséget biztosító jogszabályokat.
Azt viszont már kevésbé támogatják, hogy a kormány pénzügyi fronton, például adókedvezményekkel támogassa a médiát: a magyaroknak mindössze 38 százaléka tudná ezt támogatni, ami nagyjából ugyanannyi, mint a cseheknél és a szlovákoknál, a lengyelek 49 százaléka viszont helyesli a médiának az állam általi támogatását.
A felmérésből kiderült az is, hogy itthon támogatják a legkevésbé (52 százaléknyian), hogy az Európai Unió büntetéseket vagy szankciókat szabjon ki azon országokra, amelyeknek a kormányai akadályozzák a sajtószabadságot. Ez a vizsgált másik három országban 58 és 63 százalék körül mozog.
Emellett azt is megállapították, hogy az internetes hírportálokról tájékozódó emberek számára nagyobb valószínűséggel fontosabb a sajtószabadság, míg Lengyelországban a nyomtatott lapokat olvasók tekintenek pozitívan a sajtószabadságra és az újságírói függetlenségre.
Az országonként reprezentatív, online és telefonos felmérés során február 1-17. között a cseh Median kutatóintézet összesen több mint négyezer embert kérdezett meg, országonként valamennyivel több mint ezret-ezret.