Kiadta a legfrissebb demokrácia-jelentését a posztszovjet térség országairól az amerikai központú, a demokrácia és a politikai szabadságjogok helyzetének monitorozásával foglalkozó nonprofit szervezet, a Freedom House (FH), ami szerint Magyarország a Freedom House indexében már 2019-ben átcsúszott a demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé. Választásokat ugyan tartanak, de a demokratikus intézmények törékenyek, és nem minden körülmények között érvényesülnek a politikai és polgári szabadságjogok.

Az idei jelentés az első a XXI. században, amikor a régióban a hibrid rezsim az uralkodó berendezkedés, nem pedig a demokrácia.

A jelentés megállapította, hogy a hibrid rezsimek sorát olyan demokráciákban megválasztott vezetők gyarapítják, akik a hatalom tényleges monopolizálása érdekében feladták a liberális demokratikus elvek iránti elkötelezettségüket.

„Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke jól példázza ezt a tendenciát. Aktívan dolgozott azon, hogy hasonló gondolkodású kormányokat segítsen hatalomra szerte Közép- és Kelet-Európában. Idén április 3-án engedélyezte a versenyképes választásokat, de a Fidesszel a teljes államapparátust – a civil- és a médiaszektor jelentős részével együtt – az ellenzékkel szembeni harc szolgálatba állította. A szavazás következésképpen nem volt szabad, sem tisztességes. Most, hogy Orbán túlélte a választást, kiélheti illiberális és kleptokratikus hajlamait; ugyanez mondható el Aleksandar Vučić szerb elnökről is, aki szintén elsöprő győzelmet aratott az április 3-i választásokon”.

A Freedom House hat kategóriában vizsgálta az egyes országokat – ezek a demokratikus kormányzás gyakorlata, a választási rendszer, a civil társadalom állapota a független média helyzete, az önkormányzatok mozgástere, valamint az igazságszolgáltatás és a bírói munka szabadsága.

Az FH most publikált adatai szerint Magyarország a médiafüggetlenség területén rontott a mutatóján, és 3,68-as összesített mutatóval rendelkezik.