Vajdaságban a lokális hírportálok 70 százaléka a hatalom szolgálatában áll

Az újságíróelméletben létezik egy feltevés, miszerint a lokális médiumok leginkább a polgárokat szolgálják – közvetlen kapcsolatban vannak az itt élők problémáival és az önkormányzatok mulasztásait bírálják. Ennek ellenére a Vajdasági Tényfeltáró-Elemző Újságírói Központ (VOICE) elemzése szerint a vajdasági lokális sajtótermékek mindenekelőtt a hatalmon lévő párt propaganda-eszközei, ahelyett, hogy az itt élők érdekeit szolgálnák. A 107, a tartomány területén bejegyzett tájékoztatási eszköz közül mindössze 34-ben jelentek meg bíráló szövegek az önkormányzatok munkája és a végrehajtó szervek számlájára, hívták fel a figyelmet különböző botrányos ügyekre, illetve a társadalmunkban lévő negatív jelenségekre, vagy pedig az ellenzéket is megszólaltatták.

Manapság az internet a leggyorsabb és legelérhetőbb információforrás, amely már évekkel ezelőtt túllépte a televízió, a rádió és a nyomtatott sajtótermékek lehetőségeit, s lényegében egy saját hírportál elindítása sem egy túlzottan nehéz feladat, ahogyan annak a néhány embernek a beszervezése sem, akik időnként megírnak és megosztanak egy szöveget, áldott módon követik a közvállalatok tevékenységét, és egy az egyben, bíráló megjegyzések nélkül készpénznek veszik a helyi vezetők szavait, ezért meg bizonyos összegben részesülnek, mivel ők a polgárokat tájékoztatják. Viszont a valamelyest objektívabb helyi újságírónak lenni, akiknek a médiumait nem védelmezik a helyi uralkodók, egy egészen másik és  professzionálisabb kihívás.

A VOICE a Share Alapítvány által megalapított és a Szerb Művelődési és Oktatási Minisztérium által támogatásban részesített   Szerbiai Online médimok adatbázisán keresztül feltérképezte és kielemezte az összes bejegyzet hírportált, amelyek tartalmukat szerb nyelven teszik közzé és arra az eredményre jutott, hogy e médiumok 70 százaléka az elmúlt egy évben egyetlen egy kifogást sem talált az önkormányzatok, a tartományi és a köztársasági kormány munkájában, ezzel szemben elzárkóztak az ellenzéki pártok véleménye elől.

Azt ugyan tekintetbe kell venni, hogy ezek csak azok a hírportálok, amik a Share Alapítvány jegyzékében, illetve adatbázisában található.

A felmérés során az is kiderült, hogy a vajdasági községek több mint felének nincs internetes médiuma.

Vajdaság 7 körzetből és 45 községből áll, és a VOICE elemzése szerint 18-ban nincs bejegyzett internetes médium, s csak 11 községben van bíráló hangnemű médium. A legtöbb lokális hírportál a dél-bácskai körzetben van, ugyanis 46 szerepel a fentiekben megnevezett adatbázisban, legkevesebb pedig az észak-bánáti körzetben, ahol mindössze 4 hírportál működik.

Ahogyan a hírportálokat nemzeti-, regionális-, lokális-, alapon is fel lehet osztani, léteznek a szerbiai körzetek legnagyobb városában működőek is, így formálisan, vagy nemformálisan a a más, kisebb községek eseményeit is lekövetik, ahol nincs egy bejegyzett médium sem.

A hírportálokat persze fel lehet ostani azon az alapon is, hogy miképpen tudósítanak a helyi történésekről. Így a 34 hatalommal szemben kritikus hangnemet megütő hírportál között is vannak olyanok, amelyek elbulvárosodásban, a gyűlöletbeszédben keresik a menedéket, mint példának okán a szávaszentdemeteri (Sremska Mitrovica) hírportál, amelyet a VOICE tavaly “vadászott le” a šidi migránsválsággal kapcsolatos pontatlan információi miatt, ezzel viszont gyakran felkelti az olvasók figyelmét a Szerémségben élők problémáira.

Másrészt pedig vannak azok a hírportálok, amelyek az újságírói kódexet tiszteletben tartva lokális tudósítóként professzionálisan végzik a munkájukat.

Minden tekintetben ezek közé tartozik a 021.rs újvidéki hírportál, amely nemrég, az év legjobb szerkesztői koncepciójáért kiérdemelte az Szerbiai Újságírók Egyesületének (UNS) Dimitrije Davidović-díját.

Zoran Strika, a hírportál főszerkesztője szerint egyáltalán nem könnyű elkapni a polgárok összes problémáját, illetve az összes történetet. Különösen azért nehéz, mert nekik sincs kihez fordulniuk. Strika a VOICE-nak nyilatkozva kihangsúlyozta, hogy a lokális médiumok számos problémával szembesülnek, ezek közül is mindenekelőtt anyagi jellegűekkel.

“A hirdetési piacon nagyon nehéz kiharcolni a saját helyedet, s a működés megfelelő modelljének a rátalálása sem egyszerű, hogy ezzel egyidőben azzal, hogy elérjük az önfenntarthatóságot, egyben az újságírói integritásunkat is megtartsuk. De itt van még az információk elérhetősége is. Evidens, hogy egyes médiumok sokkal könnyebben kapnak kérdéseikre választ az illetékesektől, viszont azt ki kell hansúlyoznom, hogy Újvidéken nem olyan a helyzet, mint Nišben, ahol a polgármester nyíltan kimondta, hogy munkatársainak megparancsolta, hogy ne válaszoljanak a Južne Vesti újságíróinak” – nyilatkozta

Szabadkán a Magločistač egyike azon három hírportálnak, amelyiket VOICE a kritikus hangnemű médiumok közé sorolt be.

„Ahogyan az egész társadalmat, úgy a médiumokat is –valakiket saját szándékkal, valakiket pedig az adott alkalomból kifolyólag “két táborra” lehet felosztani: az úgynevezett rezsimhű, illetve az ellenzéki médiumokra. A Magločistač megalakulásától kezdve ez utóbbiakba lett sorolva, függetlenül attól, hogy ki is volt éppen hatalmon. Az elindulásunktól kezdve, az elmúlt hat évben néhány hatalmi garnitúra már kicserélődött. Azt viszont azon nyomban el kell mondanom, hogy mi nem támogatjuk ezt a megosztottságot és nem is azonosulunk ezzel – nyilatkozta a VOICE-nak Mirana Dmitrović, a hírportál szerkesztője, azt viszont hozzáfűzte, hogy az ellenzékinek való megbélyegzés miatt a hírportálnak gondja az, hogy nagyon nehéz olyan aktuális problémáról nyilatkozni hajlandó személyt, aki hajlandó teljes nevét adni a nyilatkozatához. Dmitrović szerint ez a probléma a nagyobb városi környezetben talán nem is annyira kihangsúlyozott, hanem inkább a kisebb településekre jellemző ez.

„Mindannyian tisztában van azzal, hogy egymás között mindenki ismeri egymást és összeköttetésben vannak egymással, s ezért akár az állása miatti félelemtől, akár néhány kiváltság elvesztésének lehetőségétől, vagy egyszerűen nem akarja, hogy „fekete bárányként” kapcsolatba hozzák ehu ellenzéki médiummal, mert még mások azt gondolhatják róluk hogy ők is ellenzéki beállítottságúak – nyilatkozta Dmitrović.

A 2020-as képviselőházi választásokon a Szerb Haladó Párt, Vajdaság területén a szavazatok 58,87 százalékával nyert, azzal, hogy a legtöbb szavazatot, a voksok 66, 79 százalékát a Szerémség területén szerezték meg.

Ebben a régióban a VOICE 12 hírportált vett nyilvántartásba, amelyek közül mindössze 2 kritikus hangnemű, vagy pedig az ellenzéknek adtak hangot a tavalyi év folyamán. Statisztikailag Szerémség azon vajdasági régiók közé tartozik, ahol a legkevesebb kritikus hangnemű híroldal működik.

 

A szerémségi községek közül Pecsincén (Pećinci) és Šiden szavaztak legtöbben a SNS-re (79, illetve 69 százaléka a választópolgároknak), s ezekben a községekben a Share Alapítvány adatbázisa szerint egy hírportál sem működik. Mégis Šiden van a Szerémségi Televízió központja, aminek van saját internetes platformja. A televízió tulajdonosa Aleksandar Vinčić akinek a gyanús média és mezőgazdasági üzelmeivel a VOICE több alkalommal is foglalkozott.

Ez a két község mellett a SNS még 25 községben kapott több szavazatot a vajdasági átlagnál. Érdekességként meg kell említeni, hogy e 25 község közül mindössze 4-ben tevékenykedik kritikus hangnemű médium, míg 9-nek egyáltalán nincs hírportálja.

“Talán aggasztónak tűnik az a tény, hogy a vajdasági községek felében nincs bejegyzett online médium, a tartomány médiai ökoszisztémája olyan, hogy talán jobb is, ha nincsenek. Az Újvidéki Újságíróiskola és Független Újságírók Vajdasági Egyesülete (NDNV) újabb elemzései szerint a vajdasági hírportáloknak létezik egy olyan nagy csoportja, amelyik csak névlegesen lokálisak. Valójában ezek hatalmon lévő párt propaganda platformja. Az oldalaikon ugyan fellelhető némi, tömör helyi vonatkozási hír a helybeliek gondjairól, amelyeket úgy szerkesztettek be, hogy ne irritálják az önkormányzatot. Melletük forró emberi történetek, illetve az önkormányzatok társfinanszírozási pályázatokhoz szükséges újrahasznosított szövegek olvashatóak – nyilatkozta a VOICE-nak dr Stefan Janjić, az Újvidéki Bölcsészeti Egyetem médiaszakának a tanára és az Újvidéki Újságíró Iskola kutatója.

Janjić szerint az ilyen hírportál valójában visszaél a lokális újságírás eszméjével.

–Az olvasók a kezdetekben bizalmat szavaznak neki, mert tájékozódni szeretnének saját településükön történt eseményekről, amelyekről legjobb esetben egyfajta promóciós bejelentésként írnak, a legrosszabb esetben pedig ragadozóként írnak a hozzájuk másképpen gondolkodók, vagy pedig a hatalmon lévők ellenségivel szembeni lejárató kampányokon keresztül – jegyezte meg Janjić.

Sinkovits Norbert, a Független Újságírók Vajdasági Egyesületének elnöke szerint a lokális médiaszintér összeomlását Szerbiában a médiumok katasztrofális privatizációja okozta, márpedig közösség minőséges médiaszíntere nélkül demokrácia sincsen – hangsúlyozta ki Sinkovits.

A NDNV a médiumok vajdasági ernyőszervezeteként legtöbbet a lokális médiumokkal foglalkozik. Sinkovis kihangsúlyozta, hogy már éveken keresztül dolgoznak azokon a megoldásokon, amelyek segítségével fejleszteni tudnák a tartomány médiaszínterét. Sinkovits tovább fűzte, hogy egyesületük tisztában van az összes olyan gonddal, amivel a vajdasági lokális médiumok szembesülnek, amelyek a NDNV elnöke szerint “többrétegűek”.

“E médiumok egyik nagy gondjának tekinthető az információkhoz való hozzáférhetetlenség, pontosabban a helyi intézmények nem tájékoztatják ezeket, majd pedig diszkriminálják ezeket, mivel nem egyeznek az adott médium szerkesztéspolitikájával. Persze it vannak az internetes és személyes fenyegetések is. Viszont úgy vélem, hogy a legnagyobb probléma az, hogy kevés az olyan professzionális újságíró, aki helyi témákon szeretne dolgozni, és ezért e médiumok kapacitása is veszélyeztettet és leszűkült– nyilatkozta Sinkovits

Arra pedig, hogy a lokális újságíráshoz az életünk veszélyezettsége is hozzátartozik, miközben a támadók felelősségvállalás nélkül megússzák, Milan Jovanović a grockai Žig portál újságíróval történtek a legékesebb példa: A Belgrádi Fellebbviteli Bíróság megsemmisítette az újságíró házának a felgyújtásával vádolt személyekkel szembeni ítéletet és az ügyet visszaküldte újratárgyalásra a Belgrádi Másodfokú Bíróságra. A megsemmisített ítélet értelmében Dragoljub Simonovićot Grocka község polgármesterét 4 és fél éves börtönbüntetést szabtak ki bűncselekmény elkövetésére való biztatás vádjával. Jovanović családi házára 3 évvel ezelőtt Molotov-koktélt dobtak, miközben ő a feleségével együtt odabenn tartózkodott.