A minap napvilágot látott, az európai államok médiaműveltség-szintjét vizsgáló éves felmérés eredményei alapján, ami szerint Szerbia a 29. helyet érte el.

Maga a felmérés készítése során a szakértők azt becsülték fel, hogy egy adott térség médiafogyasztói mennyire állnak ellen a hírhamisítással, az álhírekkel szemben, azzal, hogy a felmérés során a szabad sajtószabadság, az oktatás és a lakosság bizalmi szintje kapcsán végzett kutatások referenciaértékeit használták fel. a médiaműveltség ugyanakkor annak a képessége, hogy a kommunikáció különböző formáihoz hozzáférjünk, ezeket a formákat elemezni, értékelni és előállítani tudjuk

Zoran Hamović, a szerbiai Klio Kiadóház vezetője szerint a médiaműveltség lassan egy biztos pozíciót foglal el a társadalomban, és egyre több személy és szakma érdeklődik a médiaképzés iránt – nyilatkozta Hamović a Beta Hírügynökségnek és egyben rámutatott, hogy mindenekelőtt az iskolákban kellene törekedni a médiaműveltség fejlesztésére.

Zoran Hamović (Forrás: Danas)

–A fiataloknak olyan tartalmakat kell felkínálni, amelyek lehetővé teszik, hogy individuális és társadalmi szinten is képesek legyenek fejlődni. Legkevésbé azt tudjuk, hogy a legidősebbek tekintetében miképpen kezeljük ezt a problémát, mivel számukra áll legtávolabb és a médiaműveltség elsajátítása. Az, hogy bizonyos készségeket sajátítsanak el és, hogy bevonják őket a közéleti kérdésekbe, mivel a médiaműveltség hiánya egyben a közéletben való részvétel hiányát is jelenti. Ez pedig komoly gondot jelenthet olyan polgári kötelezettségek elvégzése során, mint amilyen a szavazás, vagy pedig a személyi igazolvány megszerzése– nyilatkozta.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a hagyományos médiumok milyen szerepe van a médiaműveltség elsajátításában a Klio igazgatója úgy értékelte, hogy ezek mindinkább a gyorsabb, hatásosabb médiumok áldozatává válnak.

–A klasszikus sajtótermékeket illetőleg vagy kis példányszámban jelennek meg, vagy pedig nincs nézettségük, hallgatottságuk. Ezek már rég nem annyira befolyásosak, mint korábban és létfenntartásukhoz sincs elegendő gazdasági lehetőségük, mivel a médiapiac túl van telítve hagyományos médiumokkal.

Hamović becslése szerint az e területért felelős minisztériumok saját programokkal rendelkeznek a médiaműveltség fejlesztését és népszerűsítését illetőleg.

–Az a fontos, hogy az illetékes minisztérium és a médiumok között nagyobb legyen az integritás, mivel Szerbiában a médiaszínteret nem ismerik el „kreatív térként”, s az egészet az újságírással és álhírekkel kapcsolatos tevékenységre redukálják és nem tesznek különbséget az álhírek és a valódi hírek között – jegyezte meg Hamović a Betának nyilatkozva.