Szerbiában nagy általánosságban nem hisznek a médiumoknak Az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU)a felmérése szerint Szerbiában az internetes-, Európában pedig a tradicionális médiumokban bíznak leginkább

Ellentétben a Szerbiában élőkkel az európaiak jobban hisznek a hagyományos sajtótermékeknek, s ezek közül is a közszolgálati médiának mintsem az internetes médiumoknak, illetve a közösségi hálózatoknak. Legalább is ez derül ki az EBU A médiumokba vetett bizalom 2021-ben című közvélemény-kutatásából.

Az európaiaknak a hagyományos médiumokba vetett bizalma éveken keresztül stabil maradt, sőt az utóbbi néhány évben meg is növekedett. Ezzel szemben a közösségi hálózatokba vetett bizalmuk folyamatosan csökkent és az idén a legmélyebb szintet is elérte.

Az európai országok lakossága elsősorban a közszolgálati médiumok információiban bíznak, s ezeket tekintik a leghitelesebb hírforrásoknak, amelyek kulcsfontosságú elemei a hiteles médiaszíntérnek, ami a riválisaik javát is szolgálja.

 

Az EBU jelentése szerint a felmérésben résztvevő 37 európai országból 24-ben a rádióműsoroknak hisznek, míg a televíziónak 7 országban – Bosznia és Hercegovinában, Bulgáriában, Izlandon, Olaszországban, Romániában és Törökországban) bíznak, míg az internetes híreknek leginkább Görögországban, Szerbiában, Magyarországon és Lengyelországban, a nyomtatott sajtótermékekben pedig Hollandiában és Albániában hisznek.

Médiumfajták, amelyekben leginkább hisznek (Forrás: EBU.ch)

A közösségi oldalaknak a 37 országból 32-ben nem bíznak (86%), míg a sajtótermékek által közölt hírekkel szemben 4 országban: Bulgáriában, Szerbiában, Lengyelországban és Cipruson legelutasítóbbak a polgárok, a televíziónak pedig legkevésbé a görögök hisznek.

Globálisan nézve a hírekbe vetett bizalom átlagosan 6 százalékkal növekedett meg a Covid 19 pandémia kitörése óta, viszont óriási szakadék tátong egyrészt az internetes hírbe, illetve a közöségi oldalon olvasható információkban, a másik oldalon pedig a hagyományos értelembe vett hírekbe vetett bizalom között, ami a dezinformációknak az interneten való elterjedésével indokolható.

Dr Ana Martinoli a Belgrádi Drámaművészeti Egyetem professzora és rádió- és menedzsment szakértő szerint a média, társadalmi intézményként a többi társadalmi szervhez képest nagyrészben devalválódott és teljesen az értelmét vesztette, s ezért sem bízzunk benne.

–Nincsenek kultúrával, illetve oktatással kapcsolatos tartalmaink, az ifjúsági – és gyermekműsorokról pedig nem is érdemes beszélni. Úgy vélem, hogy a médiumokba vetett bizalom sokkal szélesebb körű, mint egy adott médium hírműsora. Manapság a rádiót, amely a kilencvenes években lényeges társadalmi és politikai folyamatok mozgatórugója volt, egy egyszerű zenegéppé alakították át, s pont ezek a folyamatok mutatnak rá arra, hogy a hazai médiapiacon öntudatlanul, vagy pedig szándékos alapon, célzottan vagy pedig kevésbé célzottan, de szervezetten dolgoznak azon, hogy a médiumokat teljesen mértékben passzivá tegyék, s többet ne álljanak a polgárok szolgálatában, hanem mindössze olyasvalami legyen, ami szórakoztat, elaltat, eltereli a figyelmet, s hogy emelkedett érzelmeket váltson ki kontroverz vagy pedig szenzációhajhász témákkal és tartalmakkal, viszont véletlenük sem az a céljuk, hogy aktívabbá, a társadalmi és politikai folyamatok tájékozott résztvevőivé tegyék a közönséget.

A felmérés egyébként arra is rámutat, hogy amennyiben a polgároknak a közszolgálati médiumokban vetett bizalma magas, akkor a hagyományos sajtótermékekbe vetett bizalom is az.

Annak ellenére, hogy ez a felmérés nem tért ki a szerbiai polgároknak a közszolgálati médiumaikba fektetett bizalmának a megállapítására, a Demostat nemrég megjelentette, hogy a szerb polgárok 39 százaléka egyáltalán nem hisz a Szerbiai Rádió és Televíziónak, 28 százalékuknak sem pozitív, sem pedig negatív véleményük sincs a téma kapcsán, míg 30 százalékuk teljes mértékben hisz az RTS-nek.

Martinoli szerint a szerb közszolgálati média válságos helyzetekben képes jó eredményeket felmutatni, amit az elmúlt egy évben be is bizonyított. Vagyis a tévénézők túlnyomó része nagy események, válságok és rendkívüli események idején követi az RTS-t, amiről nem szabad megfeledkezni, hogy az összes fogyatékosága és a jelenlegihez hasonló, nagyon sötét korszakai ellenére egy komoly brandet képvisel. Vagyis ez a brand valamennyire hatással van, felépíti a bizalmat bizonyos médiumok irányába, Szerintem a beléje fektetett bizalom kicsit több annál, mint azt a műsorainak minőségével megérdemel – magyarázta a Martinoli a Cenzolovka.rs-nek.

Az EBU felmérése szerint Szerbia egy olyan ország, melynek lakossága általánosságban nem hisz a médiumoknak. Az országban élők legkevésbé a nyomtatott sajtóban bíznak, ezt követi a rádió és a televízió. Ezzel szemben leginkább az internetes médiumoknak és a közösségi oldalaknak hisznek.

Nemrég az IPSOS is elvégzett egy hasonló felmérést, ami szerint a szerbiaiak a legtöbb információt a televíziót nézve szerzik s egyben ebben a médiumban bíznak legnagyobb mértékben. E felmérés résztvevői az oknyomozó médiumokat is megbízhatóknak vélik.

Ana Martinoli szerint különbséget kell tenni az internetes médiumok és a közösségi oldalak közt

–A hagyományos médiumokból hiányzó dolgok az internetes környezetben találtak teret.

Az a közönség pedig, akiknek érdeke a jól tájékozottság ráeszmélt arra, hogy ez a tartalom többé nem található meg a hagyományos médiumokban, hanem ehelyett az interneten található. Véleményem szerint is ezek az oknyomozó médiaprojektek és szervezetek az interneten ugyanúgy működnek, mint a múlt század kilencvenes évinek független média színtere. Vagyis akkoriban a helyi rádió- és televízióállomásaink voltak, akiknek ugyan viszonylag alacsony hatótávolságuk volt, de ennek ellenére hatalmas hatást fejtettek ki hitelességüknek és időszerűségüknek köszönhetően, illetve annak, hogy olyan témákra összpontosítottak, amelyek lényegesek voltak a társadalom számára. Úgy vélem, hogy a független internetes médiumok hasonlóképpen építik ki a saját hatásukat, illetve az irántuk érzett bizalmat – jegyezte meg Martinoli.

Mindkét felmérés szerint a polgárok bizalmának a visszanyerése a médiumok számára egy hosszadalmas folyamat lesz, s elsősorban a hatalmon lévők akaratától függ majd a sikere. Az viszont továbbra is kérdéses, tekintettel arra, hogy a médiumokat éveken keresztül tönkretették, pozitív lesz-e ennek végkifejlete.

A teljes jelentés itt elolvasható