Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) 3:2 szavazataránnyal eltörölte az Internet-forgalom egyenlőségét szavatoló rendelkezést, amelyet 2015-ben az Obama-kormányzat alatt vezettek be.

A netsemlegesség néven ismert szabályozás előírta, hogy az Internet-szolgáltatók nem tehetnek különbséget a hálózaton futó forgalom között, hordozzon az bármilyen tartalmat: a világ legnagyobb kapcsolati hálóját (pl. Facebook), fizetett játékfilmeket (pl. Netflix), fősodrú hírmédiát, kiberháborús kamuhíreket, vagy akár egy senki által nem olvasott magánblog bejegyzéseit.

A szabályozás megszüntetésével a netszolgáltatók azt csinálhatnak, amit akarnak: lassíthatják a nekik nem tetsző forgalmat, vagy éppen gyorsíthatják azoknak a tartalmaknak a terjedését, amelyek tulajdonosa fizet nekik – és annak költségét természetesen áthárítja saját vevőire. Az általános netszolgáltatás helyett ezentúl akár csomagokban is lehet majd kínálni az Internet gazdagságát, ami gyakorlatilag a cenzúrával tehető egyenlővé.

Mindezt természetesen az internetszolgáltató óriáscégek (Verizon, AT&T, valamint az USA egyik leggyűlöltebb cége, a Comcast) lobbizták ki, amikor Donald Trump elnök az egyik ilyen cég jogászát tette meg a kommunikációs hatóság elnökének, ezzel átalakítva az öt fős testület összetételét a saját – és a megacégek – javára.

Ajit Pai FCC-elnök, a Verizon telefon- és netszolgáltató óriás volt jogásza ugyanakkor „nagy győzelemnek” nevezte a döntést (volt cégének az is!), amely majd „fellendíti az innovációt és hálózatfejlesztő készséget”.

A „liberalizációt” az amerikaiak 82 százaléka és gyakorlatilag minden szakmai szervezet ellenzi. A távközlési megacégek nemhogy hátrányos helyzetben lennének, hanem már így is helyi monopóliumok egész sorát élvezik a netszolgáltatás terén: felosztottak ugyanis maguk között szinte minden piacot, ami azt jelenti, hogy egy-egy városrészben gyakorlatilag csak egyetlen cégtől vásárolható netszolgáltatás, ami Amerika urbánus részeiben (ahol a lakosság négyötöde él) szinte kizárólag digitális kábelen halad.

De lássuk csak, milyen körülmények uralkodnak azokban az országokban, ahol eddig sem létezett netsemlegesség! Portugáliában például „csomagokban” árulják a szolgáltatók az Internet tartalmát, és a többi egyáltalán nem, vagy csak eltántorító lassúsággal jön be. A kínai kommunista vezetőség által támogatott szolgáltatók viszont egyszerűen letiltják a nekik nem tetsző tartalmakhoz való hozzáférést. Ez utóbbi nyilván az amerikai elnöknek is ínyére lehet, úgyhogy a megacégeknek nyújtott karácsonyi ajándékot Trump tulajdonképpen saját magának is szánhatta.

Roppant nehéz lesz a netsemlegességet újra kiharcolni, noha egyes szövetségi államok máris bejelentették, hogy bíróságra viszik az ügyet, a Demokrata Párt törvényhozói pedig kongresszusi akciót sürgetnek.