A Cenzolovka.rs tényfeltáró anyaga szerint a szerbiai kormányközeli bulvármédia az elmúlt tíz évben a médiaprojektek társfinanszírozásának rendszerén keresztül jelentős összegeket kapott a közpénzből. Az Informer, a Srpski telegraf, az Alo, a Kurir és a Večernje novosti, valamint a hozzájuk kapcsolódó portálok és cégek legalább 337,4 millió dinárt, vagyis több mint 2,8 millió eurót kaptak helyi önkormányzatoktól, a tájékoztatási minisztériumtól és a tartományi tájékoztatási titkárságtól. A kutatás szerint ez csak egy része annak a közpénznek, amely ezekhez a médiumokhoz áramlott, hiszen az elmúlt években reklámtendereken keresztül is milliókat kaptak.

A legtöbb támogatás az Informerhez került: nagyjából 82 millió dinárt, vagyis több mint 690 ezer eurót kapott. Ezt követik a Večernje novosti és a Radio Novosti több mint 77 millió dinárral, vagyis mintegy 654 ezer euróval. Az Alo közel 73 millió dinárt, vagyis körülbelül 613 ezer eurót kapott, a Kurir és az Espreso mintegy 61 millió dinárt, azaz 514 ezer eurót, míg a Srpski telegraf és a Republika portál összesen körülbelül 44 millió dinárt, azaz 370 ezer eurót szerzett e támogatási rendszer által.

A legtöbb pénzt, több mint 177 millió dinárt, vagyis mintegy másfél millió eurót Belgrád városa osztotta ki ezeknek a médiumoknak:. A Cenzolovka szerint ebből a pénzből akár egy kisebb óvodát is fel lehetett volna építeni, nyolc mammográfot lehetett volna vásárolni, mintegy harminc mentőautót lehetett volna beszerezni, vagy csaknem 700 ezer adag ételt lehetett volna biztosítani a népkonyhák szociálisan rászoruló felhasználói számára.
Belgrád mellett jelentős összegeket ítélt oda ezeknek a médiumoknak Újvidék, Pancsova, Šabac, Niš és több más város, illetve község is. Emellett a szerbiai tájékoztatási minisztérium és a Vajdasági Tartományi Tájékoztatási Titkárság is szerepel a támogatók között.
A szerzők szerint a közpénz jelentős része nem a felelős, ellenőrzött információkat közlő médiumokhoz került, hanem egy országos propagandagépezethez. Ezek a lapok és portálok évek óta a Szerbiai Újságírók Kódexének leggyakoribb megsértői közé tartoznak, és rendszeresen közölnek dezinformációkat, manipulációkat, illetve etikailag kifogásolható tartalmakat.

A Sajtótanács monitorozásai szerint az említett médiumok az elmúlt tíz évben összesen több mint 28 ezer cikkben sértették meg a Szerbiai Újságírók Kódexét. Ez a szám a cikk szerint konzervatív becslésnek tekinthető, mivel a monitorozások nem egész évben zajlanak, hanem csak néhány hónapos időszakokat vizsgálnak. A legtöbb szabálysértést az Alo esetében rögzítették: 2016 és 2025 között legalább 7368 cikkben sértette meg a kódexet. A Srpski telegraf 6617, az Informer 6114, a Kurir 5148, a Večernje novosti pedig 2985 vitatott vagy szabálysértő szöveggel szerepel a kimutatásban.
A helyzet azért különösen problémás, mert a médiatámogatásokra vonatkozó, 2014 és 2024 között hatályban lévő szabályzat előírta, hogy a támogatásokról döntő bizottságoknak külön figyelembe kell venniük, ha egy médiumot az önszabályozó testület korábban elmarasztalt a kódex megsértése miatt. A gyakorlatban azonban ennek nem volt valódi visszatartó ereje. Mivel a szabályzat nem írt elő szankciókat arra az esetre, ha egy város vagy község mégis támogatást ad a visszaeső szabálysértőknek, a rendszer kellően „laza” maradt ahhoz, hogy a problémás médiumok továbbra is közpénzhez jussanak.
Erre a visszásságra már korábban a Sajtótanács is felhívta a figyelmet. Egy 2020-as jelentésében például Belgrád városát említette, amely 2019-ben 5,5 millió dinárt ítélt oda az Alo bulvárlapnak, miközben teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy a lap ellen a Panaszbizottság korábban több kódexsértést is megállapított.
A Raskrikavanje portál éves elemzései szintén azt támasztják alá, hogy az érintett médiumok Szerbia legkevésbé professzionális sajtótermékei közé tartoznak. A portál újságírói 2018 és 2024 között ezeknek az öt bulvárlapnak a címlapjain több mint 7300 manipulációt és dezinformációt azonosítottak.