A 2026. április 12-i országgyűlési választást követően jelentős figyelem irányult arra, hogyan reagál a közszolgálati média, különösen az M1 esti híradója a Magyar Péter vezette Tisza Párt kétharmados győzelmére. A kérdés azért is kiemelten fontos, mert Magyar Péter korábban azt ígérte: kormányra kerülve felfüggeszti az állami média hírszolgáltatását addig, amíg nem áll helyre annak függetlensége.
A Lakmusz tényellenőrző oldal írása szerint a választás utáni három nap – április 13. és 15. között – az M1 híradójának vizsgálata alapján jól kirajzolódik egy változó szerkesztési irány. Az első két napban meglepően visszafogott, sőt helyenként kiegyensúlyozott hangvétel dominált, majd a harmadik napra ismét erősödtek a kritikus, illetve negatív tónusú megszólalások.

Április 13-án, a választást követő első napon az M1 híradója szokatlanul tárgyilagos képet mutatott. Az 50 perces adásból mintegy 20 percet szenteltek a Tisza Pártnak, jellemzően pozitív vagy semleges kontextusban. A hírek a választási eredmény ismertetésére, a kormányalakítás lehetőségeire és Magyar Péter nemzetközi sajtótájékoztatójára fókuszáltak. Több alkalommal is idézték a politikust, például amikor a választók támogatását köszönte meg, illetve amikor kihangsúlyozta Magyarország európai elkötelezettségét.
A híradó „utcabálként” leírva a budapesti eseményeket, beszámolt az ünneplésekről is, amelyekhez karneváli hangulatot és tűzijátékot társított. Figyelemre méltó, hogy ezen a napon az ellenzéki Mi Hazánk nem kapott említést, míg a Fidesz mindössze egy rövid blokkban szerepelt.
Április 14-én tovább nőtt a Tiszával foglalkozó hírek aránya. Ekkor közel 30 percet szántak a témára. Bár ebben az adásban már megjelent néhány kritikus hang, ezek aránya alacsony maradt. A 15, Tiszával kapcsolatos blokkból mindössze négy volt negatív hangvételű. Ilyen volt például Aleksandar Vučić szerb elnök kritikája, amely Magyar Péter egyik kijelentésére reagált.
Ugyanakkor pozitív hírek is helyet kaptak, többek között a külhoni magyar szervezetek gratulációi is. Újdonságként a közmédia független forrásokra – például a Telexre, a HVG-re vagy a 444-re – is hivatkozott, bár gyakran olyan kontextusban, amely erősítette a korábbi kormánypárti narratívát. Elemzői vélemények közül főként azokat emelték ki, amelyek a Tisza előtt álló nehézségeket vagy potenciális gazdasági kockázatokat hangsúlyozták.

Április 15-re azonban egyértelmű fordulat következett be. A Tisza Pártra fordított műsoridő 17 percre csökkent, és az öt blokk közül négy már kifejezetten negatív hangvételű volt. A híradó például fenyegetésként értelmezte Magyar Péter azon kijelentését, hogy kormányra kerülve felfüggesztené a közmédia hírszolgáltatását.
A negatív blokkok között szerepelt a gazdasági intézkedésekkel kapcsolatos bizonytalanság kihangsúlyozása, valamint az uniós források ügyének bemutatása is. Utóbbi esetben a híradó részben politikai véleményekre – például Deák Dániel elemző álláspontjára – támaszkodott, aki az uniós pénzek feltételeit politikai engedményekhez kötötte. Ezek az értelmezések azonban nem minden esetben fedték pontosan az eredeti nemzetközi források – például a Financial Times – állításait.
A híradó megszólaltatta továbbá Toroczkai László véleményét is, aki a Tisza Párt leendő kormányzását bírálta. Emellett a Mandiner cikkeire hivatkozva korábbi kijelentéseket emeltek ki, gyakran kritikus kontextusban.

Összességében a vizsgált három nap alapján kirajzolódik egy átmeneti, rövid ideig tartó kiegyensúlyozottság a közmédiában a választást követően, amelyet gyors visszarendeződés követett a korábban megszokott, kritikusabb hangvétel felé. Ugyanakkor a negatív tartalmak aránya még így is alacsonyabb maradt, mint a kampányidőszakban, amikor a Tiszával kapcsolatos hírek szinte kizárólag negatív kontextusban jelentek meg.