Egy, a közösségi médiában közzétett karikatúra miatt indított vizsgálatot a szerb ügyészség különleges, kiberbűnözéssel foglalkozó osztálya. – közölte a Danas.rs. Az ügy ismét felvetette a kérdést, hogy meddig tart a politikai szatíra szabadsága, és mikortól tekinthető egy karikatúra fenyegetésnek vagy bűncselekménynek.
A történet egy Facebookon megjelent rajzzal kezdődött. A szerbiai Legfelsőbb Ügyészség Belgrádi Főügyészségének (VJT) kiberbűnözés elleni részlege arra kérte a rendőrséget, hogy azonosítsa a képet közzétevő személyt. Az ügyészség szerint a karikatúrán „egy személy fenyegető kommentárok kíséretében megöli a köztársasági elnököt,”. A rajz kompozíciója a Szent György és a sárkány ikonográfiáját idézi, azonban a szereplők mai politikai alakok: a sárkányként ábrázolt figura valójában Aleksandar Vučić szerb elnök, míg a harcost Zlatko Kokanović, egy szerbiai gazda és aktivista, alakja inspirálta.

A karikaturisták szerint azonban egyértelmű metaforáról van szó, amely a politikai szatíra hagyományos eszköztárába tartozik. Marko Somborac, közismert képregényrajzoló és karikaturista szerbiai N1 hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy szerinte a jelenlegi politikai légkörben „mindent eljárás alá kell vonni”, még azokat az alkotásokat is, amelyek nyilvánvalóan szimbolikus jelentéssel bírnak. Szerinte a karikatúra lényege éppen az, hogy eltúlozza a valóságot, és humorral közelítse a hatalmon lévőket az átlagemberekhez. A szatíra így segít abban, hogy a polgárok kritikát fogalmazzanak meg, vagy akár kinevessék a hatalmat.
Somborac kihangsúlyozta, hogy a rajzot nem lehet gyilkosságra való felhívásként értelmezni éa szerinte a jelenlegi hatalom egyszerűen nem tolerálja a kritikát, és a humorérzéke is hiányzik ahhoz, hogy a politikai karikatúrát természetes jelenségként kezelje. Bár őt személy szerint még soha nem perelték be karikatúra miatt, egyszer már előfordult, hogy egy rajzára hivatalos helyreigazítást követeltek. Szerinte ez is azt mutatja, hogy ma már szinte minden kritikát jogi eszközökkel próbálnak kezelni.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Dalibor Stupar újságíró és karikaturista is. Szerinte az ilyen vizsgálatok valójában kontraproduktívak, mert inkább erősítik a politikai feszültséget, mintsem csökkentenék. A karikatúra hagyományos feladata szerinte az, hogy eltúlozza a társadalmi és politikai jelenségeket, és egyfajta „szelepként” működjön a közéletben.
Stupar példaképen megemlítette, hogy 2023 júniusában egy tüntetésen valaki egy, a szerb elnököt ábrázoló felakasztott bábut vitt magával. A hatóságok ezt akkor a „alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására való felhívásként” értékelték, és eljárást indítottak az ügyben. A karikaturista szerint azonban az efféle szimbolikus gesztusoknak évszázados hagyománya van Európában. Sok népi ünnepen vagy tiltakozó megmozduláson uralkodókat vagy hatalmi figurákat jelképező bábukat égetnek vagy semmisítenek meg. Ezek a rituálék szerinte azt a célt szolgálják, hogy a hétköznapi emberek legalább jelképesen kifejezhessék elégedetlenségüket.