Huszonhét év működés után befejezte sugárzását Újvidék első magántelevíziója, a Kanal 9. A döntést Maja Pavlović a többségi tulajdonos jelentette be az N1 hírportálnak és kihangsúlyozta, hogy a helyi televíziózás mára elveszítette piaci és társadalmi jelentőségét.
Pavlović szerint a közönség ma már elsősorban országos csatornákból és az internetről tájékozódik, miközben a műsorszórás költségei rendkívül magasak, a bevételek viszont elégtelenek. Az utóbbi években a Kanal 9 inkább produkciós házként működött, mint klasszikus televízióként. Úgy véli, hogy a technológiai változások alapjaiban alakították át a helyi médiateret és ma már egy mobiltelefonnal is lehet az állami díjak és engedélyek terhei nélkül minőségi tartalmat előállítani és terjeszteni.
A vállalat nem szűnt meg teljesen, csupán visszaadta a sugárzási engedélyt, amely – megítélésük szerint elveszítette az értelmét.

Családi vállalkozás volt

A döntés személyes okokra is visszavezethető. A csatornát Maja Pavlović édesapja, Nemanja Pavlović alapította, aki már nincs az élők sorában, tavaly pedig testvérét, Sašát is elveszítette. A család gyermekei más pályát választottak, így nem akarták rájuk terhelni a televízió jövőjét.
„Szomorúan, de büszkén zártuk le ezt a történetet” – fogalmazott Pavlović.

A bombázások idején született

A Kanal 9 1999-ben, a NATO-bombázások alatt indult. Amikor március 24-én az első bomba Újvidékre hullott, az alapító attól tartott, hogy a város információ nélkül marad. Barátaival és szerény technikai felszereléssel, a péterváradi várra telepített adóval és két kamerával még aznap éjjel elindították az adást.
A Vajdasági RTV székházának lebombázása után a Kanal 9 lett az egyetlen nézhető televízió Újvidéken és egy ideig még az RTS híradói is rajta keresztül jutottak el a nézőkhöz. A működés kezdetben teljesen önkéntes alapon zajlott, a város lakói pedig élelemmel és információkkal segítették a stáb munkáját.

Függetlenség és helyi ügyek

A csatorna 27 éven át megőrizte politikai függetlenségét. Az alapító megtiltotta, hogy a család bármely tagja pártba lépjen és ez lett a szerkesztői autonómia alapja. A televízió elsősorban helyi, kommunális kérdésekkel foglalkozott.
A választási kampányok idején minden politikai szereplő azonos feltételek mellett szerepelhetett a műsorokban. A cél az volt, hogy a nézők maguk dönthessenek, hogy kinek hisznek.
A digitális átállás azonban jelentősen rontotta a láthatóságát: a kábelszolgáltatók ugyanis egyre hátrébb sorolták a csatornát, így elveszett a „9-es csatorna” szimbolikus helye is.

Küzdelmes fennmaradás

Újvidéken egy időben 13 helyi televízió működött, így a túlélés komoly kihívás volt. Pavlović 2018–2019-ben , tiltakozásként az igazságtalannak tartott terhek és pályázati feltételek ellenéhségsztrájkba kezdett a csatorna működésének biztosításáért. Akkor hazai és nemzetközi újságíró-szervezetek támogatása segítette őket.

A médiatér polarizálódása

A tulajdonos szerint ma világszerte csökken a „senkihez sem tartozó”, semleges médiumok tere. A társadalmak megosztottabbak, a retorika durvább, és egyre több néző várja el, hogy a média helyette beszéljen. Szerbia sem kivétel ez alól a tendencia alól.
Búcsúüzenetében Maja Pavlović köszönetet mondott a nézőknek, munkatársaknak és kollégáknak a több mint negyedszázados közös munkáért. A Kanal 9 története lezárult – de az újvidéki médiatörténetben megkerülhetetlen fejezet marad.