Az orosz Állami Duma első olvasatban elfogadta azt a kormány által támogatott törvényjavaslatot, amely jelentősen kibővítené a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) jogköreit az internetes és távközlési szolgáltatások leállítására. A módosítás az elektronikus hírközlésről szóló törvényt érintené, és felhatalmazná az FSZB-t arra, hogy a szolgáltatókat kommunikációs szolgáltatások felfüggesztésére kötelezze. A javaslat elfogadásához még két parlamenti olvasat és a felsőház jóváhagyása, majd pedig Vlagyimir Putyin elnök aláírása. szükséges,
A tervezet túlmutat az eddigi, jellemzően helyi vagy ideiglenes mobilinternet-korlátozásokon. A jogszabály nem rögzíti egyértelműen, milyen konkrét helyzetekben rendelhető el a lekapcsolás és ezek meghatározását elnöki rendeletekre vagy kormányhatározatokra bízná. A hatóságok az intézkedést a nemzetbiztonság és az állampolgárok védelmének szükségességével indokolják.
A Committee to Protect Journalists (CPJ) élesen bírálta a kezdeményezést, arra figyelmeztetve, hogy a törvény az országos internetlekapcsolások legalizálását célozza, és tovább szűkítené az információ szabad áramlását. A szervezet szerint a javaslat különösen súlyosan érintené az újságírókat és az online felhasználókat, mivel fokozná elszigetelésüket és ellehetetlenítené a független tájékozódást.
A CPJ bírálata nem előzmény nélküli. A The Moscow Times adatai szerint 2025-ben Oroszország vezette a világranglistát az internetlekapcsolások számában és az online cenzúra mértékében. Az elmúlt években a hatóságok rendszeresen éltek technikai és jogi eszközökkel a digitális tér ellenőrzésére.
A szigorítások részeként 2025 augusztusában az állami médiaszabályozó Roszkomnadzor már korlátozta a WhatsApp és a Telegram hang- és videóhívásait, miközben a lakosságot az államilag támogatott Max üzenetküldő alkalmazás használatára próbálták rábírni. A mostani törvényjavaslat kritikusai szerint mindez egy hosszabb folyamat része, amelynek célja az orosz internet további centralizálása és politikai ellenőrzés alá vonása.