Egy friss kutatás szerint Szerbiában minden második újságírónőt ért már szexuális zaklatás, és sok esetért a saját kollégáik vagy feletteseik felelősek. Az Újvidéken, a Függetlenség (Nezavisnost) Szakszervezet művelődési és média ágazata által megtartott Nők a médiumokban – Állítsuk meg a munkahelyi zaklatás címet viselő kerekasztalbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az elmúlt évben különösen veszélyessé vált a terepi munkavégzés, miközben a szerkesztőségeken belül a zaklatás és az erőszak is egyre gyakoribb. – közölte az N1.
A kutatás – amelyet az Európai Unió támogatásával Szerbiában, Szlovéniában, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában végeztek – 600 újságírónő tapasztalataira épül. A válaszokból az derült ki, hogy a szexuális zaklatás rendkívül elterjedt és az esetek 50 százalékában a kollégáik, 30 százalékában pedig közvetlen feletteseik követték el. A megkérdezettek fele bizonytalan abban, hogy a rendelkezésre álló jogi és intézményi mechanizmusok valóban védelmet nyújtanak-e számukra és emiatt rengeteg eset rejtve marad.
A felmérés szerint a kérdőívet kitöltő 174 újságírónő közül 23 fenyegettek meg halálosan, 18-at pedig fizikailag is bántalmaztak, valamint minden negyedik nő szenvedett el nem kívánt testi érintést és egy nemi erőszak-kísérletet is dokumentáltak. A bejelentések ritkaságát a félelmükkel, a munkahelyi hierarchiával és az intézmények iránti bizalmatlansággal magyarázták a megkérdezettek.
A Safe Journalists hálózat regionális adatai szerint 2024-ben háromszor annyi támadás történt újságírónők ellen, mint egy évvel korábban. A leginkább veszélyeztetettek azok, akik kritikus médiumnál dolgoznak: őket előzetesen megfélemlítik, követik, vagy pedig az állami szolgálatok emberei megfigyelik őket. Az újságírónőkk a munkahelyeiken is gyakran szenvednek el diszkriminációt a nemük, a külső megjelenésük, a családi státuszuk vagy pedig azért mert gyermekekek vállaltak és gyakran alacsonyabb fizetést kapnak.
Veran Matić a Független Elektronikus Médiumok Szövetségének (ANEM) az elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy sok újságírónő az őt ért támadást követőenj azért nem kér orvosi segítséget, mert nincs rá pénze vagy pedig ideje. A felmérés szerint a válaszadók 30 százaléka szorult volna sürgősségi ellátásra. Hat újságírónő veszítette el állását politikai véleménynyilvánítás vagy tüntetésen való részvétel miatt. Összesen 20 támadást jelentettek, a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) pedig 70 olyan esetet tart nyilván, amelyekre a rendőrség nem reagált.
A szakértők szerint a szerkesztőségek hozzáállása döntő szerepet játszik: az újságírónőket támogató vezetés csökkentheti a veszélyt, míg a hallgatás vagy pedig a probléma elkenése súlyosbítja azt. A NUNS és a szakszervezetek képviselői kihangsúlyozták, hogy az újságírók elleni erőszak normalizálódásának megakadályozása csak akkor lehetséges, amennyiben a téma folyamatosan a közéleti figyelem középpontjában marad, és az érintetteket megszólalásra bátorítják.
Az újvidéki összejövetelen bejelentették, egy a szerkesztőségeken belüli szexuális zaklatás megfékezését szolgáló szabályzat elkészítését is.
