Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése gyökeresen átalakította az információszerzés módját. A Google AI-összefoglalói és a chatbotok – például a ChatGPT – gyors, tömör válaszokat adnak a felhasználóknak, így sokan már nem is kattintanak a hírportálok cikkeire. Ez a változás különösen súlyosan érinti azokat a médiumokat, amelyek eddig főként keresőmotorokból szerezték látogatottságukat. A jelenség globális, ám a kisebb, független és helyi médiumokra nézve különösen veszélyes. A Szarajevói Médiaközpont (Media.ba) elemzése részletesen foglalkozik az MI-nek az online sajtóra gyakorolt hatásával.
A Google MI-összefoglalók hatása
A Google – a világ legnagyobb keresője – évtizedek óta a legtöbb online média elsődleges forgalomforrása. Az AI-összefoglalók megjelenésével azonban a keresések során a felhasználó azonnal egy rövid, több forrásból generált szöveget kap a találati lista tetején, így a klasszikus hivatkozások jelentősen háttérbe szorulnak.
Egy brit elemzés szerint a korábban első helyen szereplő oldalak akár 80%-os látogatottság-csökkenést is elszenvedhetnek. Bár a Google vitatta a kutatás eredményeit, a trend egyértelmű: a hírportálok forgalma drasztikusan visszaesik.
A fenntarthatóság kérdése
Nikola Bačić, a Hercegovina.info főszerkesztője hangsúlyozta: ha az MI-platformok ingyen használják a sajtótermékeket anélkül, hogy forgalmat vagy bevételt biztosítanának, az közvetlenül aláássa a digitális újságírás létalapjait. Szerinte a megoldás az lenne, ha az MI-vállalatok fizetnének a tartalom felhasználásáért.
Az Etikus Újságírási Hálózat és a Riporterek Határok Nélkül is azt sürgeti, hogy az MI-platformok csak a médiumok beleegyezésével, a szerzői jogok tiszteletben tartásával és a bevételek megosztásával használhassák fel a sajtótermékek anyagait. Bačić szerint a nagy médiumok talán már kötöttek ilyen titkos megállapodásokat, de a kisebbek védelem nélkül maradnak.
Milica Samardžić, az Umbrella ügyvezetője szerint törvényi szabályozásra van szükség, különösen a független és helyi médiumok védelme érdekében. Úgy véli, az MI-platformokat működtető cégeknek felhasználási díjat kellene fizetniük, kollektív szerződéseket kellene kötniük a médiaképviseletekkel, és a bevételekből külön alapot kellene létrehozni a helyi újságok támogatására. Emellett az MI-összefoglalókban kötelezően fel kellene tüntetni a forrásokat, kattintható hivatkozásokkal együtt.
A közönség szokásainak átalakulása
A Pew Research Center kutatása szerint az Egyesült Államokban 100 felhasználóból mindössze 1 kattint a forrásra, miután elolvasta az MI által generált összefoglalót. Ez a tendencia világszerte megfigyelhető.
Dejan Rakita, a Gerila.info újságírója szerint ez különösen veszélyes Boszniában, ahol alacsony a médiaműveltség, és az MI transzparencia hiánya tovább erősíti az álhírek terjedését. Rámutatott: a boszniai médiarendszerben jelenleg nincsenek szabályozási keretek az MI etikus használatára.
A reklámalapú modell válsága
A legtöbb online médium bevétele hirdetésekből származik, amihez stabil forgalomra van szükség. Az algoritmusváltozások azonban évről évre visszavetik a látogatottságot. 2022 és 2025 között például 55%-kal csökkent a turisztikai, egészségügyi és fogyasztói oldalak forgalma.
A hírmédia is megsínylette a változást: Törökországban megszűnt a független Gazete Duvar hírportál, amelyet a keresőforgalom mesterséges intelligencia okozta visszaesése tett tönkre. A HuffPost és a Washington Post organikus forgalma megfeleződött, a Business Insider pedig elbocsátásokra kényszerült.
Jan Žabka, a csehországi Okraj.cz újságírója szerint a reklámokra épülő modell már nem fenntartható. Új megközelítésre van szükség: közösségi kapcsolatok építésére, közvetlen támogatásokra és bizalomra. Az újságírók szerepe szerinte több, mint puszta információtovábbítás – közösségi támaszt is kell nyújtaniuk, valamint segíteniük kell a bonyolult kérdések megértését.
Az MI társadalmi és szakmai veszélyei
Fülöp Zsófia, a magyarországi Lakmusz tényellenőrző portál újságírója arra figyelmeztet, hogy az MI-összefoglalók leegyszerűsítik a bonyolult kérdéseket, így az olvasók hajlamosak azonnal igaznak tekinteni a rövid válaszokat, és felhagynak a további kereséssel. Ez ellentétes a tényellenőrzés céljával, amely épp a kritikus gondolkodást kívánná erősíteni.
Fülöp hozzátette: bár maga is használ MI-t a kutatásokhoz, mindig ellenőrzi a forrásokat – ez azonban a szélesebb közönségtől aligha várható el.
MI az újságírók kezében
Az MI mára a szerkesztőségek mindennapi munkájának részévé vált. Számos újságíró fordításhoz, átiratok készítéséhez vagy adatfeldolgozáshoz használja. Ugyanakkor a valódi érték továbbra is a terepmunkában, az elemzésben és az emberi hitelességben rejlik.
Bačić szerint a cél nem a technológia elleni harc, hanem az együttműködés, természetesen szigorú szabályok és tisztességes kompenzáció mellett.
Rakita is úgy véli: az MI csak segédeszköz lehet, a terepmunkát azonban sosem helyettesítheti. Szerinte a túlélés kulcsa a transzparencia, a médiaműveltség fejlesztése és a közönség aktív bevonása.
Európai példák
Az Európai Unióban több kísérlet is zajlik az MI médiában való alkalmazására. A magyarországi Lakmusz például részt vett a TheCheck projektben, amelynek célja egy MI-chatbot kifejlesztése volt tényellenőrző újságírók számára. A tapasztalatok szerint azonban az MI önmagában nem képes releváns tényeket gyűjteni, így kritikus szemlélet nélkül akár káros is lehet.
Fülöp összegzése szerint az MI segíthet a sajtóban, de csak akkor, ha a szakma éberen figyel, és folyamatos ellenőrzést gyakorol felette.
