A szerbiai médiatérben hosszú ideje komoly viták tárgyát képezik a médiaprojektek állami társfinanszírozásának szabályai. Ez a rendszer alapvetően azt a célt szolgálja, hogy az állam különféle szinteken – köztársasági, tartományi és önkormányzati – támogassa a közérdekű médiatartalmak előállítását. Az elmúlt években azonban egyre több kritika érte a folyamatot: sokan politikai befolyást, átláthatatlanságot, összeférhetetlenséget, sőt visszaéléseket tapasztaltak.
Erre válaszul öt meghatározó médiai és újságírói szervezet – az ANEM, a NUNS, az UNS, a Lokal Press és az Asocijacija medija – összefogott, és széles körű konzultációkat folytatott, amelyek során a jelenlegi és korábbi pályázati bizottsági tagok, valamint a Sajtótanács képviselői is elmondták tapasztalataikat. Az így összegyűjtött észrevételek alapján kidolgoztak egy a javaslatcsomagot, amelyet hivatalosan is eljuttattak a szerb Tájékoztatási és Távközlési Minisztériumhoz – olvasható az ANEM online oldalán.

1. A bizottságok működésének reformja
A legfontosabb problémák közé tartozik, hogy bizonyos személyek túl sok bizottságban jelennek meg, illetve évről évre ugyanazon testületekben ülnek. Ez lehetőséget ad a hálózatépítésre, a befolyás koncentrációjára, és csökkenti a döntések függetlenségét. Ezért módosításjavaslat szerint
egy személy évente legfeljebb öt bizottságban vehessen részt és két egymást követő évben senki ne lehessen ugyanabban a bizottságban. A bizottsági döntések előtt pedig kötelező legyen egy közös záróülés, ahol minden tag kifejtheti az érveit. Emellett minden pontszámot írásban kell megindokolni.

2. A transzparencia növelése
A szervezetek szerint a pályázati értékelések gyakran homályban maradnak, az indoklások hiányoznak, és sok esetben nem világos, miért is részesül támogatásban egy adott projekt. A javaslatok között ezért hangsúlyos helyet kapott az átláthatóság erősítése.
Emellett a javaslatban az is szerepel, hogy minden pályázat kiírása előtt készítsenek egy elemzést arról, hogy az adott közegben milyen médiatartalmakra van valós társadalmi igény. Ez segítené, hogy a pénz valóban a közérdeket szolgálja, ne pedig a politikai lojalitás alapján osztják szét.

3. Az informatikai rendszer fejlesztése
Az illetékes minisztérium által működtetett Egységes Információs Rendszer (JIS) kulcsszerepet játszik az egész folyamatban, de a felhasználói tapasztalatok szerint sok technikai hiányossága van. A javaslatok szerint:
rendszeresen gyűjteni kellene a felhasználói észrevételeket, és azokat felhasználni a hibák kijavítására, a a feltöltött dokumentumoknak géppel olvashatónak kell lenniük (például kereshető PDF). Valamint a JIS-ben létre kell hozni egy nyilvános, kereshető adatbázist a támogatott médiaprojektekről, kiadók és médiumok szerinti bontásban, emellett adatbázist kell kialakítani a bizottsági tagokról is.

4. A bizottsági tagok kiválasztásának átalakítása
A szervezetek kritikája szerint a jelenlegi pontozási rendszer egyenlőtlen, sőt manipulálható. Példának okán nem különbözteti meg eléggé a rövidebb és a nagyon hosszú szakmai tapasztalatot, valamint túl nagy súlyt ad a szakmai konferenciákon való részvételnek vagy a projektírói tevékenységnek, amelyek gyakran formálisak és nehezen ellenőrizhetők.

Ezért a javaslataik szerint a a magasabb végzettséget (mester, doktor) külön kell pontozni,
a szakmai publikációkat és konferencia-részvételt alacsony pontszámmal kell illetni vagy egyáltalán nem is kellene pontozni, a projektírás és -megvalósítás után ne járjon pont, mert nem bizonyítható. Ugyanakkor a a korábbi bizottsági tagság se számítson előnynek.

5. A médiaprojektek értékelése
Különösen ki lehet emelni azt a javaslatot, aminek értelmében a REM vagy pedig a Sajtótanács által szakncionizált médiumokat ne jutalmazzák, hanem büntessék meg. A jelenlegi rendszer szerint ugyanis előfordul, hogy az elbírálás során pluszpontot adnak a formális regisztrációért vagy a tagságért, miközben figyelmen kívül hagyják az etikai vétségeket. A szervezetek szerint ezzel szemben logikusabb lenne negatív pontokat kiosztani, ami a médiumokat a szakmai és etikai normák betartására ösztönözzék.

6. Társadalmi jelentőség
A javaslatcsomag nemcsak technikai módosításokról szól, hanem arról is, hogy a szerbiai médiafinanszírozás közelebb kerüljön az európai normákhoz. Az átlátható, tisztességes, szakmai alapokon nyugvó rendszer erősítené a közszolgálati értékű tartalmakat, segítené a helyi és regionális médiumokat, és csökkentené a politikai befolyás lehetőségét.

A dokumentum mögött álló öt szervezet a szerbiai médiapiac meghatározó szereplőit képviseli. Az ANEM a független elektronikus médiumokat fogja össze, a NUNS és az UNS az újságírókat, a Lokal Press a helyi médiumokat, míg az Asocijacija medija a kiadókat. Az ő közös fellépésük jelzi, hogy a médiatér sokféle szereplője egyetért a reform szükségességében.