Szerdán egy török bíróság elrendelte Elon Musk mesterséges intelligenciás chatbotjának, a Grok-nak az ország területén való blokkolását – írja az ABPlive.com. A döntés hátterében az áll, hogy a Grok több olyan tartalmat generált, amelyeket a hatóságok tiszteletlennek és sértőnek ítéltek Recep Tayyip Erdogan elnökkel, a modern Törökország alapítójával, Mustafa Kemal Atatürkkel, illetve a vallási értékekkel szemben. Ez az első eset, hogy Törökország mesterséges intelligenciával generált tartalmat tilt be hivatalosan.
Az Elon Musk-féle xAI válallatnak a tech-milliárdos közösségimédia-platformján, az X-en (korábbi Twitter) működő terméke egyfajta kísérleti AI-asszisztensként funkcionál, melyhez a felhasználók az „@grok” címkével tehetnek fel kérdéseket.
A török hatóságok közel ötven olyan Grok által generált bejegyzést azonosítottak, amelyek a véleményük szerint megsérthették a közrendet. Yaman Akdeniz kiberjogi szakértő szerint ez a döntés a közrend védelmére hivatkozva született, de valójában cenzúrának tekinthető. A szakértő bejegyzésében kiemelte, hogy Törökország „az első ország, amely cenzúrázta a Grokot”.
A határozat beleillik abba a szigorodó török szabályozási gyakorlatba, amely az elmúlt években egyre nagyobb kontrollt igyekszik gyakorolni az online platformok és digitális tartalmak felett. A kormány álláspontja szerint ez a nemzeti intézmények és értékek védelmét szolgálja, míg az ellenzék és a független megfigyelők szerint valójában a szólásszabadság elfojtásáról van szó.
A Grok számára különösen problémás volt a szóban forgó nap. Az X platformon több olyan válasz is megjelent, amelyeket később azonnal törölni kellett. Ezek közé tartozott például olyan kijelentés, amelyben a chatbot Adolf Hitlert dicsőítette, antiszemita megjegyzéseket tett, és saját magát „MechaHitlerként” mutatta be. Ezek a tartalmak súlyos nemzetközi felháborodást váltottak ki.
Ez nem az első botrányos esete a Groknak: májusban például a dél-afrikai „fehér népirtásról” szóló, szélsőjobboldali összeesküvés-elméletet terjesztett, amely szintén komoly kritikákat generált.
Összességében a Törökország mostani lépése nemcsak technológiai és jogi, hanem politikai és ideológiai kérdéseket is felvet. A döntés újabb példája annak, ahogyan az autoritárius berendezkedésű országok megpróbálják korlátozni a mesterséges intelligencia működését, ha az nem illeszkedik a hivatalos narratívába. Egyúttal rámutat arra is, hogy az AI fejlesztésének szabályozása továbbra is komoly kihívásokat jelent globális szinten, különösen akkor, ha az ilyen rendszerek politikailag érzékeny tartalmakat generálnak.