A holland üzleti életre szakosodott napilap elleni perben az Amszerdami Körzeti Bíróságon ma tartották meg az első tárgyalást.

A bírósági eljárást több nemzetközi újságírószervezet is elítélte . Szerintük ez egyértelmű kísérlet arra, hogy elhallgattassák a Het Financieele Dagbladot és újságíróit eltántorítsák a további tudósításoktól.

A holland napilap és főszerkesztője, Perry Feenstra ellen Willem Blijdorp, a B&S nagykereskedelmi vállalat alapítójától és többségi részvényese kezdeményezett eljárást két, 2022 novemberében megjelent, Blijdorp iráni kőbányákban végzett beruházásairól szóló cikk miatt. Blijdorp ügyvédei szerint az írásokkal a napilap megsértette az üzletember jó hírnevét és becsületét.

Az első, 2022. november 2-án közzétett cikkből kiderült, hogy Blijdorp, a B&S felügyelőbizottságának alelnökeként kilenc B&S-alkalmazottat vett fel tanácsadónak és az üzletembernek az iráni márványba való magánbefektetésének az irányítása céljából. A napilap szerint a szerint a B&S munkatársainak az alkalmazása ellentmond annak, amit a B&S vezetői 2022 áprilisában a cég többi részvényesnek állítottak miszerint Blijdorp iráni érdekeltségei nem sértik meg  a közel-keleti ország elleni szankciókat.

A következő cikk november 3-án jelent meg „US Watchdog: Major B&S Shareholder Violates Iran Sanctions” címmel, amelyben az United Against Nuclear Iran (UANI) amerikai nonprofit szervezetet idézve azt állította a napilap, és Blijdorop Iránnal és az Egyesült Államokkal egyidejűleg folytatott üzleti kapcsolatai egyértelműen megsértik az Iránnal szemben bevezetett szankciókat.

Blijdorp ügyvédei szerint a Het Financieele Dagblad írásainak egyetlen célja az, hogy megkárosítsák az üzletembert és az állításaik spekulációk és részben hamisak.

Blijdorp azt követeli, hogy a két cikket távolítsák el a FD honlapjáról, végezzenek javításokat a nyomtatott és az online kiadásban, és hogy a napilap térítse meg a személyét ért anyagi és nem vagyoni jellegű kárt.

Egyébként a holland üzletember nem az ilyen esetekben Hollandiában a hírnév sérelmének a esetében megszokott rövidített vagy előzetes jogorvoslati eljárást (kort geding) kezdeményezett, hanem alapeljárást (bodemprocedures) indított el, amelyek sokkal hosszabb ideig tartanak és szükségtelenül megnövelik a Het Financieele Dagblad jogi költségeit. Blijdorp arra is felkérte az újságírókat, hogy az összes forrásukat mutassák be a bíróságnak. Emellett túlzott, 150 ezer eurós nem vagyoni kártérítést követel, az anyagi kártérítés kapcsán pedig külön eljárásban dönt majd a bíróság.

E mellett aggodalomra ad okot az is, hogy 2023. június 20-án Blijdorp petíciót nyújtott be tanúk, köztük egy újságíró és lehetséges források behívásárra. Továbbá a napilap több forrása is kapott – a per előtt – levelet Blijdorp ügyvédeitől, amelyben arra kérték őket, hogy sürgősen tisztázzák, milyen információkat is adott nekik az FD a tanúskodásuk előtt.

A napilap elleni eljárást elítélő szervezetek (Free Press Unlimited, az Újságírók Európai Szövetsége (EFJ), a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI), az OBCT, az Európai Sajtószabadság Központ (ECPMF), a Case és az Article 19 Evropa) által aláírt közleményben a szervezetek képviselői azt állítják, hogy az FD elleni eljárás kivizsgálását követően megállapították,  hogy egyértelműen közéleti részvételt akadályozó, visszaélés-jellegű perről (SLAPP-perről) van szó, melyet befolyásos személyek indítottak a legitim újságírás elhallgatása és megfélemlítése érdekében.

„A Het Financieele Dagblad elleni ügy rávilágít a sajtószabadság fenyegetettségére Európában. Míközben az Európai Uniót hagyományosan a sajtószabadság világítótornyának tekintik, az újságírók szabadságát és biztonságát veszélyeztető, SLAPP-eljárásokkal történő jogi megfélemlítés riasztó elszaporodását tapasztaljukؘ” – áll a közleményben, amelyben hozzáfűzik azt is, hogy A SLAPP célpontjai védelméről biztosító uniós irányelvtervezet ígéretesnek tűnt, de az Európa Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között folyamatban lévő tárgyalások során nem biztos, hogy az európai értékeket gyakorlatba is átültetik. Az irányelv felhígított változata pedig nem nyújt az újságírók, médiaházak, az aktivisták és a civil szervezetek számára jelentős védelmet Európában.