Az Újvidéki Újságíró Iskola csapata által elvégzett a szerbiai hírműsorok tartalmának az elemzésérúl szóló kutatás szerint a szerbiai országos frekvenciájú kereskedelmi televíziók  (Pink, Prva, Happy és B92), illetve az RTS és az RTV közszolgálati műsorszolgáltatók, hírműsorokat sugárzó kábeltelevíziók (N1 és Nova S) három különböző módon tudósítanak az országban zajló eseményekről, ugyanakkor a televíziós csatornák mindegyikénél tapasztalhatóak hiányosságok a közönség kommunikációs igényeinek kielégítését illetőleg

A kutatás szerint a közszolgálati műsorszolgáltatók, inkább a döntéshozókat szolgálják a közérdek helyett, azzal, hogy a tájékoztató programjaik tartalmaznak nem kormányzati tevékenységről szóló tartalmat is.

Másrészt a Pink, a Happy, a Prva és a B92 teljes mértékben követi az uralkodó politikai elit diskurzusát, a mindennapi élet kritikus megközelítése nélkül.

„Ezek a televíziók idealizált valóságképet mutatnak, amit a kormányzó elit mindennapi megszólításával, az ellenzék és tevékenységének folyamatos bírálatával népszerűsítenek” – áll a kutatásban.

Az országos lefedettségű televíziókkal szemben az N1 és a Nova S kábeltelevíziós csatornák az elemzés szerint, a műsoraikban teljes mértékben kritikusan szemléli a döntéshozók lépéseit, illetve a  kormány működésképtelenségét.

„A kábeltelevíziók a mindennapi élet rendkívül kritikus és elemző módon ecsetelésén mutatják be a közönségnek a döntéshozók cselekvőképtelenségének az okait és következményeit, külön hangsúlyt fektetve a szerbiai kormány csúcsára, illetve a kormányzat három pillérének (törvényhozó, végrehajtó és igazságügyi szervek) a működésképtelenségére – áll a jelentésben.

Az újvidéki újságíró hallgatók a kutatás során tartalomelemzéseket, felméréseket és mélyinterjúkat készítettek. Az Újvidéki Újságíró Iskola csapata a tavaly augusztusban sugárzott műsor közel 10 000 percét kísérte figyelemmel azzal a céllal, hogy megállapítsa a vezető hírműsorokban milyen mértékben voltak jelen a közérdekű tartalmak.

Egy a fiatal, felső- és középfokú végzettségű közönség körében elvégzett felmérés szerint a az Újvidéki Újságíró Iskola csapata megállapította, hogy a polarizált szerkesztéspolitikájuk miatt a közönség kiábrándult a televíziós hírműsorokból, és általában a hagyományos médiumokból.

Az, hogy a szerkesztéspolitikájuk nem felel meg a kommunikációs igények, az elemzés fókuszában lévő médiumok szerkesztőivel és újságíróival készített mélyinterjúkból is kiderült, azzal, hogy a Szerb Rádió és Televízió (RTS), a Happy és a Pink újságírói nem járultak hozzá a beszélgetések elkészítéséhez.

Az Újvidéki Újságíró Iskola egy sor ajánlással is előrukkolt, amelyek magukba foglalják a hatalmi központoktól való függetlenséget, az újságírói műfajok folyamatos tanulmányozását és a folyamatos képzését. Nemformális képzési formaként kiemelték a képzéseket, a szerkesztői műhelymunkákat, illetve a nemzetközi szerkesztőségben történő mentorális képzéseket.