Belgrádban bemutatásra került Független Újságírók Szerbiai Szervezetének (NUNS) “A média szabadságának és az újságírók biztonságának a 2021-es mutatói” című éves jelentése. A kutatás eredményeit Rade Đurić, a NUNS jogásza és kutatója ismertette.
A jelentésből kiderül, hogy Szerbiában tavaly sem tettek eleget az újságírók helyzetének a javítása érdekében.
A NUNS kutatása szerint az Elektronikus Média Szabályozó Testület (REM) annak ellenére, hogy alkalmazza a törvényes előírásokat tavaly sem végezte alapvető feladatát, mivel a médiaszabályokat megsértő műsorszolgáltatók ellen nem indított eljárásokat, amelyek ezek szankcionálásához vezethettek volna.
A média társfinanszírozása terén is számos szabálytalanság tapasztalható, a hiányosan szabályozott eljárásoktól kezdve egészen ezek megvalósításáig, ami egyértelműen kimutatta, hogy a források elosztása egyenlőtlen, és komoly összegeket ítélnek meg azoknak az Újságírói Kódexet megsértő műsorszolgáltatóknak.
A társfinanszírozási eljárások során is hiányosságok történtek, miközben a kisebb közösségekben figyelmen kívül hagyták a polgárok alapvető közérdekeit, a nagyvárosi székhellyel rendelkező, mindössze híreket és alapvető információkat sugárzó, vagyis a társfinanszírozás számára érdektelen tartalmat közvetítő televíziók viszont hatalmas összegeket szereztek ezeken keresztül.
A közérdekű információkhoz való hozzáférés évek óta komoly gondot jelent – derült ki a kutatásból.
Rade Đurić szerint annak ellenére, hogy az az információhoz való hozzáférésről szóló törvénnyel kapcsolatban történtek változtatások, úgy tűnik, hogy Szerbiában egyre zártabbak az intézmények.
– ami az adatokból is látszik, hogy tavaly több mint 35%-kal több panasz érkezett a hatóságoktól kért információnyújtás elmulasztásáról. A hatóságok egyre gyakrabban hivatkoznak az adatok titkosságára, amelyet szubjektív módon határoznak meg. Ugyanakkor hatóságok egyre gyakrabban élnek azzal a lehetőséggel, hogy azt állítják, hogy nincsenek információjuk, annak ellenére, hogy nekik rendelkezniük kell a kért információval.
A jelentés szerint a 2021-es év folyamán elsősorban a belügyi törvény módosításával próbálkoztak az újságírói források helyzetének veszélyeztetésével. Ugyanakkor az újságírók helyzetét illetőleg a politikai és a gazdasági válság, illetve a koronavírus-járvány következményei befolyásolták az újságírók jövedelmének a stagnálását. A fizetések 300 és 400 euró között mozognak, így az újságírók elsődleges problémája a megélhetés lesz. Az újságíróknak csak mintegy felét alkalmazzák meghatározott idejű szerződéssel, másik felét pedig rövidtávú, még alapvető biztonságot sem garantáló szerződések útján alkalmazták. Ezért az újságírók különféle módon igyekeznek bevételeiket megnövelni, más médiumokba történő bedolgozással, illetve más munkák végzésével.
Az újságírók biztonsága terén az előző jelentéshez képest nem történt előrelépés.
Tavaly több verbális támadás történt az újságírókkal szemben és a NUNS jelentése szerint egyfajta trenddé vált mindez.
Úgy tűnik, hogy az újságírókat bizonyos módon fenyegetni kész személyek kifinomult módon cselekszenek, és ezért nem üldözhetőek. Másrészt az újságírók megértették, hogy minden ilyen esetet jelenteniük kell, tekintet nélkül arra, hogy az elkövetőket üldözhetik-e vagy sem. Ezért az elmúlt évben több ilyen bejelentést is feljegyeztek.
2021-ben megnövekedett az úgynevezett közéleti részvételt akadályozó perek száma is és az előrelátások szerint ezek vezető szerepet élveznek majd az újságírókkal szembeni nyomásgyakorlásban.
A közvetlen szerződések és a közbeszerzések úgyszintén nincsenek jól szabályozva és ezért észrevehető azon médiumok javára történő visszaélés, amelyek legyakrabban a hatalmon lévők hasznára tájékoztatnak és a kormánypárti médiumok és bulvárlapok egyfajta képviselői.
Komoly gondok vannak a hirdetésekkel is, mivel a tapasztalatok alapján ez is egyféle módja annak, hogy nagymennyiségű eszközöket osszanak ki a kormányhoz közel álló médiumoknak, ennek szétosztása ugyanakkor törvényellenes módon történik.
A teljes jelentés innen tölthető le.