Elkészült a Reuters Institute felmérése, amiből kiderül, mely médiumokat is tartják leghitelesebbnek a magyarok. A kutatás szerint a COVID-19 járvány miatt megnőtt a megbízható hírek iránti igény, s az online médiatermékek olvasottsága is megnövekedett, viszont az a médiumok bevételein nem igazán látszik. A Telex.hu rögtön előkelő helyen indított, miközben az Index.hu megítélése jelentősen megromlott a tulajdonos- és szerkesztőségváltás után – írja a Média1.hu

Az oxfordi egyetemen működő Reuters Institute 46 ország 92 ezer lakosának felmérésén alapulva vizsgálta a médiatrendeket. Magyar részről a CEU Demokrácia Intézetének Média-, Adat​- és Társadalomkutató Központja volt a Reuters Intézet magyarországi partnere, a fejezet felelőse pedig Bognár Éva, a Központ kutatója és programreferense.

A kutatás szerint, a pandémia elején, ahogyan világszerte, úgy Magyarországon is megugrott sok sajtótermék olvasottsága/nézettsége az emberek információéhsége miatt, a reklámköltségek viszont ekkoriban 38%-al is visszaestek az egy évvel korábbi helyzethez képest, igy az olvasottság megugrása nem jelentett nagyobb bevételt a médiumok jó részének. A kormányközeli sajtó ugyanakkor jelentős forrásokhoz jutott az állami reklámköltéseken keresztül.

Tavaly az Index.hu tulajdonos- és szerkesztőségváltása rengette meg legerősebben a magyar média színteret, ami egyben a márkába vetett jelentős csökkenéssel járt, s aminek köszönhetően az Index egykori szerkesztői és munkatársai által alapított Telex.hu bizalmi értéke is megelőzi az egykoron renomés hírportált. A legmegbízhatóbb hírforrásnak a válaszadók továbbra is a HVG-t és az RTL Klubot tartják., ezután a 24.hu, a Telex, az ATV következik, és csak ezután jön az Index.hu.

Magyar médiatermékek bizalmi indexe 2021 (Forrás: Reuters Digital News Report)

A közmédia bizalmi indexe a Reuters Institute kutatása szerint meglehetősen alacsony, de a TV2, meg a Blikk még a közmédia bizalmi indexét is alul múlja.

A médiafogyasztás módját illetőleg a magyar válaszadók többsége mobiltelefonján olvas híreket, de közülük csak 14 százalékuk fizet ezét valamelyik internetes hírszolgáltatónak. A hagyományos médiumok közül elérésben az RTL Klub vezet

A magyar válaszadók többsége a mobiltelefonján olvassa a híreket, de csak 14 százalékuk fizet valamilyen online hírszolgáltatónak. Elérésében a hagyományos médiumok közül az RTL Klub vezet a TV2, az ATV, az MTV és a Hír TV előtt, míg a Világhálón a 24.hu veri az Indexet, az Origót és a 444.hu-t.

Mivel Magyarországon ma nincsen széles körben elfogadott, általános bizalmat élvező, független hírforrás, fennáll a veszélye a közbeszéd polarizálódásának és átpolitizálódásának, és legrosszabb esetben emberi életek is veszélybe kerülhetnek a megbízható információk hiánya miatt.

–Nemcsak a nemzetközi szervezetek látják problémásnak a média helyzetét Magyarországon. A magyarok válaszaiból is az derül ki, hogy a hírekbe vetett bizalom hazánkban nemzetközi összehasonlításban is alacsony, 30 százalék. Ezzel szemben a listavezető Finnországban 65 százalék bízik a hírekben. A régióban is sereghajtók vagyunk Szlovákiával együtt – nyilatkozta Bognár a Média1.hu-nak.

Bizalom a hírekben Európa szerte ( Forrás: Reuters Digital News Report )

Nemzetközi szinten a kijárási korlátozások miatt a nyomtatott sajtó helyzete különösen nehézzé vált. Egyre több sajtótermék fordult a digitális előfizetések felé, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az álhírek miatti aggodalom az emberekben tovább nőtt.

A válaszadók a koronavírussal kapcsolatban találkoztak a legtöbb álhírrel, 29 százalékuk e téren a politikusok ténykedését tartotta a legaggasztóbbnak. Míg a legtöbben a Facebookot jelölték meg első számú álhír-forrásnak, addig Brazíliában, Mexikóban és Malajziában az üzenetküldő applikációk miatt aggódtak a válaszadók.

Világszerte az emberek többsége továbbra is az elfogulatlan és tényszerű hírforrásokat kedveli, de a fiatalok egy része szerint a pártatlan tudósítás nem mindig szükséges követelmény például a társadalmi igazságosság kérdéseiben, s a jelentés szerint a Z generáció képviselői alig tájékozódik a hagyományos hírforrásokból, ezzel szemben a TikTok és hozzá hasonló alkalmazások szerepe a hitterjesztésben megnövekedett.

Míg a „régimódi” közösségi médiában, azaz a Facebookon és a Twitteren az újságírók, illetve a hagyományos médiaforrások uralják a híreket, a Snapchaten, a TikTokon vagy az Instagramon az emberek inkább az influenszerek véleményét követik.

A magyar médiaszintérről szóló jelentés itt olvasható el.