Szerbia tovább hátrált a véleménynyilvánítás szabadsága terén – állapította meg az Európai Bizottság 2026-os országjelentése. Tovább romlottak az újságírók munkakörülményei, több támadás és fenyegetés történt, erősödött a médiapiaci koncentráció. A tavalyi ajánlásokat nem hajtották végre, ezért azok továbbra is érvényben maradnak. – közölte a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS)
A jelentés szerint a médiaszabályokat következetlenül alkalmazzák, és aggodalomra ad okot a szerkesztéspolitikára gyakorolt politikai, gazdasági nyomás. A bizottság a jogszabályok megfelelő végrehajtását, az európai médiaszabadság-törvényhez való igazodást, az újságírók védelmének megerősítését, valamint a médiatulajdon, a hirdetések és a közpénzes támogatások átláthatóságát sürgeti.
Az egyik szerbiai újságíró-szervezet az előző évi 168-cal szemben 2025-ben 427 támadást, fenyegetést és nyomásgyakorlási esetet rögzített, szemben. Ezek között 117 fizikai támadás és 174 fenyegetés szerepelt. Az ügyészség külön nyilvántartásában szereplő 140 bejelentett esetből mindössze négy zárult jogerős elmarasztaló ítélettel. Civil adatok szerint 2025 utolsó öt hónapjában tisztségviselők 674 alkalommal támadtak verbálisan az újságírókat.
A 2026. márciusi helyhatósági választások idején is súlyos támadásokat jelentettek. A bizottság szerint több esetben a videófelvételek ellenére elmaradt a megfelelő rendőri és hatósági fellépés. A tiltakozásokon újságírókat is érintő túlzott rendőri erőalkalmazást dokumentáltak.
Újabb bejelentések érkeztek újságírók, jogvédők, diákaktivisták és ellenzéki politikusok kémszoftveres megfigyeléséről is. A bizottság szerint az ilyen megfigyelés megfélemlítő hatású, és öncenzúrához vezethet. A közéleti részvételt elfojtó, úgynevezett SLAPP-perek száma a vizsgált adatbázisban a 2024-es hétről 2025-ben tizenötre nőtt. Három újságíró meggyilkolásának ügyében sem történt előrelépés a felelősségre vonásban.
Bírálat érte az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testületet (REM) is. A nemzetközi megfigyelők szerint nem biztosított a hatékony kampányfelügyeletet, a panaszok nagy része a választás napjáig megoldatlan maradt. Egyetlen vizsgált műsorszolgáltató sem nyújtott kiegyensúlyozott, érdemi tájékoztatást a választóknak.

A jelentésben idézett civil adatok szerint 2026 márciusa és szeptembere között az RTS központi hírműsoraiban a politikai szereplőknek jutó idő 96 százalékát a kormánytöbbség, négy százalékát az ellenzék kapta. A megfigyelők szerint az RTS az Egyesült Szerbia listáját előnyben részesítette, az Egyetemista Listáról pedig negatívan tudósított.
Továbbra is közpénzhez jutnak az etikai kódexet megsértő médiumok, miközben a tulajdonosi nyilvántartás nem mindenütt mutatja meg a tényleges tulajdonost. Az újságírók közel negyede szabadúszóként vagy szerződéses formában gyakran fizetett szabadság, betegszabadság vagy társadalombiztosítás nélkül dolgozik – áll a jelentésben.